XXXV.15.b / 6/a. MSZMP X. Kerületi Bizottsága. 1956.10.24-1957.08.10. Visszaemlékezések a kőbányai 1956. októberi "ellenforradalmi" eseményekről
r f./ Az értelmiségi határozat megjelnése után igen nagy erővel merült fel a munkások éietszinvonalának emelése. A határozat kb. egyidőben született azzal a rendelkezéssel, hogy a 650 forinton aluli fizetéseket rendezik. A tötaegek és a pártvezetők ezzel nem voltak megelégedve. Erőteljes volt a követelés, hogy a párt és a kormány allapitsa meg a létminimumot és kb. 800-löüO forint között mozgott a találgatás a létmimnimumot illetően. ? ./ A pártaktivák, műszaki vezetők, akik elég jára- ermeleseel kapcsoltaos kérdéséklei. megállapították, hogy az üzemek termelése 1945. óta milyen méretekben fejlődött. Az eredmények szépek voltak, sokaüzemben két és fél - háromszorosára nőtt a termelés és ez a tapasztalat ismételten felvetette az életszínvonal alacsony voltát. Felháborította a pártaktivákat e- zentul az is, hogy a külföldi adósságok a csökkenés helyett rendszeresen növekedtek. Erélyesen követelték az üzemekből, hogy a kormány dugaszolja be azokat a csatornákat, amelyeken a pénz el- 0 folyik. h./ Ezzel kapcsolatban merült fel hogy a kormány igen nagy összegeket folyósít a volt elitéit elvtársaknak, vagy hozzátartózóiknak. Az volt a párttagok álláspontja, hogy az elkövetett bűnt pénzzel úgy sem lehet jóvátenni, ezért ne adjanak pénzt^rehabilitációvai együtt. Növelte a felhá oroxijást, amikor Rajk Júlia a neki felajánlott 200 ezer forintot a NEKOSZ mozgalomnak ajánlotta fel. i./ Rajknéval kapcsolatban merült fel a Rajk temetés kérdése. Itt is teljesen két táborra oszlott a vezetés es a párttagság is. Volt olyan vélemény, hogy meg kell ádni a végtisztességet és el kell temetni őket, a többség viszont azt moddta, hogy nem kell az idegeket tovább csigázni, nem kell ilyen értelmű temetést megrendezni, ahogy az végül lejátszódott. Jellemző az ak- ^ kori feszült légkörre, hogy a kerületi apparátus munkatársai úgy W mentek ki a temetésre, hogy itt valószínű botrány lesz. j./ Az írószövetség és a Petőfi Kör ismét két táborra osztotta a párttagságot és a vezetőket. A ker-ületből különösen értelmiségi és polgári körökből sokan látogatták a Petőfi Kör vitáit, ezért a vitákon elhangzottak igen rövid időn belül elterjedtek a kerületben. A pártaktivákat felháboritotta a Háy "Miért nem szeretem Kucsera elvtársat?" és Novobáczky "Különös emberek" cimü cikke. Ezekkel kapcsoMban október elején egy irodalmi vitát szervezetünk , mellyen Lovas Márton a Bp. PVB. kulturális alosztályának vezetője tartott előadást. Ebben az előadásban hangsúlyozta Nagy Imre ártatlanságát a jobboldali vádakkérdésében. lényegében egyet értett Háy és Novobáczky cikkével. csupán azt kifogásolta, hogy Háy a"Mun&ér becsületéről" irt cikkében. Eken \ az értekezleten a függetlenített pártapparátus az irók jobboldali irányvonala és a Petőfi Kör ellen foglalt állást. Néhány üzemi újságíró pl. Csizmámé az Orionból és a Konzervgyár lapszerkesztője védte az Írók és újságírók politikáját és az irók szabadsága mellett foglaltak állast. Kb. azek voltak azok az alapvető kérdések, melyekben sem a kerületi pártvezetés, sem a párttagság nem volt egységes. A hangulat a pártvezetők között /üzemi és apparátus/ igen elkeseredett volt. A levegőben volt, hogy ilyen módon, ilyen sok Kétes kérdés után nem lehet normális módon dolgozni, de megnyugk flflSSJb&os íjrvisLTA $ — 2 —
