XXXV.15.b / 6/a. MSZMP X. Kerületi Bizottsága. 1956.10.24-1957.08.10. Visszaemlékezések a kőbányai 1956. októberi "ellenforradalmi" eseményekről
Feljegyzés az október előtti eseményeJkrOl á kerUl.Stb.e^ A K.V. júniusi határozata után,melyben Gerő "rnőt választották a KV titkárává. a' pártAktivisták általában nem értettek Qgvet. Lényegeben a júniusi határozat után egyre kézenfekvőbb volt, hogy a partegyseg megbomlott, annak dacára, hogy a KV minden alkalommal kijelentette, hogy a part 1— lyen egységes még soha nem volt. Junius után egy sor alapvető kérdésben sem a párttagok, sem a pártvezetők között nem volt egységes álláspont. . _ . . . „ Ilyen kérdések voltak: a./ GSrő Ernő es Rákosi elvtárs között semmi J különbség nincs, ilyen vezetessél sas nem lehet a júniusban megnirdetett tiszta lap politi- 0 káját folytatni, b. / Farkas Mihályt nyilvános tárgyaláson feleősség* re kell vonni az elkövetett törvénysértésekért, Ebben a két személyi kérdésben a pártaktiviéták zöme ezen az állásponton volt, bár már junius után voltak olyan nézetek, hogy Rákosi , majd Gerő elvtlrsak személye ellen inditott támadás előbn-utobb a párt egesze elleni támadáshoz fog vezetni. c. / Nagy Imre kérdése. Ebben a kérdésben két táborra oszlott a pártvezetők és a párttagok álláspontja. A képzettebb párttagok és pártvezetők a Nagy Imre kérdéseién végig ellenszenves állásponton voltak, ellenezték Nagy Imre visszakerülését a pártba és az volt az álláspontjuk, hogy Nagy Imre partba való visszavétele egyet jelent nagyjából azzal, hogy lemondunk a jobboldali veszély elleni • A másik tábor, amely inkább a tapasztalatlanabb vezetőkből és képzetlenebb párttagokból tevődött össze egyetértett azzal, hogy Nagy Imre kerüljön vissza a pártba és akkor már elhangzott, hogy előző funkcioójaba is, mert a primitivebb emberek között nagyon szimpatikus volt Nagy Imre demagóg életszínvonal emelési politikája. d./ Sok és komoly vita folyt a kerületben különböző értekezleteken a baloldali elhajlásról. Az írószövetség és egyes . pártba visszakerült, rehabilitált vezetők balos túlzásokkal es szektásság- v^gal vádolták a pártszervezeteket. Abban az időben a kerület függetlenített titkárainak, akik a legértelmesebb garnitúrája volt kerületi szinten a Y/ pártvezetésük, az volt az álláspontjuk, hogy nem a baloldali veszély V pillanatnyilag a főveszély, hanem a jobboldali. Az volt az,elvtarsak álláspontja, hogy a párt értelmiségi határozata abból a tévés nézetből indult ki hogy Magyarországon az adott időben a szektásság a főveszely. Ebből kifolyólag sx e./ az értelmiségi határozat igen nagy ellenszenvre talált^ ^kerületben. Egyrészt az értelmiségiek,is nevettek rajta, mert látták , hogy ebben a helyzetben úgysem fogjak végre hajtani, másrészt a pártvezetők itt teljesen ellentétbe kerültek a kerületi pártbizottság álláspontjával, amely védte az élrtelmiségi határozatot es. több helyen a Pb. határozatának ellenére nem tartották meg az értelmiségi határozat ismertetését pl. EKA, és a Kőbányai Gyógyszerben pl. ismertették a határozatot, fle kihagyták belőle az értelmiség életszínvonala emelésével kapcsolatos részeket. Á </n ■ ^ \
