Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1952-07-17
r • n Mióta ismerem az üzemet és az akkori tapasztalat mikor kint voltam úgy látom van egy áÉtalmas álláspont akkor amikor külön válasszák a műszakiak, a dolgozók és a pártvezetőség tagjait, ami igen veszélyes és amit az ellenség kihasznál. Sokszor elhangzik az, hogy a legfőbb érték az ember, de ugyan akkor Pártunk kihangsúlyozza azt is, hogy a gazdasági vezetőknek meg kell adni a lehetőséget hogy vezessék az üzemet, a Párt részéről ellenőrizzék és vezessék a munkát, továbbá hangsúlyozzák az elvtársak azt, hogy eleget kell tenni mindenkinek a kötelességének, hogy ötéves tervtörvényünket végrehajtsuk, hogy ezen belül a Téglagyárra jutó feladatoknak is eleget tudjanak tenni, és itt hiányosság van a pártszervezet részéről az ±kAx ilyen irányba való munkája terén. Továbbá az ü.b. részéről bizonyos bérdemagogia észlelhető. Nem értik meg azt, és még nem fejlődtek túl azon, hogy most nem a tőkésekkel szemben állnak, nem azokkal harcolnak. Ilyen irányba feltétlenül meg kell nézni az elvtársaknak ezeket a dolgokat, mert sem a pártszervezet, sem a szakszervezet részéről a műszakiak nem kapták meg a kellő se-gitséget. Ladányi elvtárs: / Ü.B. titk. / elmondja hogy 22 éve dolgozik a téglagyárba F' és 1945-ig egységesen harcoltak a tőkések ellen, amely egység csak 1948-ig tartott, mert az akkori szakszervezetnek és minisztériumnak a vezetője olyan javaslattal ment a téglagyár felé, hogy meg kell szüntetni a lakásokat, mert akkor a vasasoknak is adni kell és azóta széjjel mentek, munkaerő vándorlás indult meg. Ehhez hozzájárult az is, hogy az államosítás után a minisztérium igen sürün cserélte a vezetőket. Minden vezető elvtárs újítást akart bevezetni, melyek bizonyos fokig elő is segítették a téglagyárba a munkát, de sokszor kárt okoztak a dolgozóknak. Ezért vettük olyan idegen- ' kedve a jelenlegi igazgató elvtárs újítását is. A kétmüszak azt bizonyította, hogy nem válhat be, mert a hordás akadályozza az égetést és a dolgozók hetenként 2 napot estek ki. Hogy egyes dolgozók nem támogatják ezeket az uj módszereket ró annak tudható be, hogy mind idős téglagyári dolgozók, ninos iskolájuk és mi nem tanulhattunk úgy mint kellett volna, nem tudjuk megérteni a jelen szavát olyan gyorsan, mint akiknek iskolája van, és ez nyomba rá a bélyegét úgy a párt mint a szakszervezeti munkára* A szakszervezeti munka gyenge és a munkaversenyt nem tudjuk úgy vinni ahogy azt a szocialista társadalmunk'megkívánja. A selejttel la pcsolatban, illetve a gy őrséget esnél alakult ki az, hogy 2o éve igy égetnek, ehhez vannak hozzá szokva,mert akkor csak megrakták a tüzet és most a gyorségetésnél állandóan dolgozni kell. Az uj módszer bevezetését igyekeztem raegmagyarázni a dolgozóknak, akik arra hivatkoztak, hogy előbb meg kell tanulni. Mamár lecsökkent a selejt, viszont a kihordók nem tudják az ütemet tartani és ezért a kemencénél visszaesés van. A másik hiányosság a szakszervezet részéről, hogy a választás nem történt meg, vagyis felfüggesztették azirtt, mert nem külön szavaztak a dolgozók, hanem 3-4-en összegyűltek ós igy ak sírtak szavazni és igy a mai nap lesz megtartva a szakszervezeti választás. Csáki elvtárs: /Kőbányai Téglagyár igazgatója/ Ladányi elvtárs hozzászólásában kihang súly ózta, hogy jobb volt akkor, amikor a tőkésé volt a gyár. Mikor vizsgáltuk a téglagyár munkáját és beszélgettünk Ladányi elvtárssal ugyancsak kihangsúlyozta, hogy 2o-22 éves dolgozók vannak. Kétségtelen, hogy az idős téglagyári dolgozók idegenkednek a gyoreégetés bevezetésétől, $ ■
