Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVII. Kerületi (1950-ig Rákoscsabai, Rákoshegyi, Rákoskeresztúri, Rákosligeti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.158.a/4)
1953-12-04
r *.. n » Az elmúlt 5 hónap tapasztalatal kerülőtankbon is azt bizonyítják, hogy az ideológiai munka lebecsülése fokozatosan megszűnik. A választmány tagjai a Pártbizottság apparátusa és az alappz^rvesetek vezetőségi tagjai sokkal nagyobb felelcsségérzettel vannak az'oktatási munka iránt, Igyekeznek a 11.V. hátározatáttíik megfelelően uj módszerekkel harcolni a feladatók végrehajtásáéit. A K.V. az ideológiai munka megjavítása érdekében 1953. októberében határozatot hozott, melyben ismerteti a pártpropaganda helyzetét és a további feladatók .t. üz a határozat fontos határkő a párt életében. Ugyanúgy, mint a gazdasági elet területén, ezen a területen is uj szakaszt, uj munkát jelent pártunk számára. Komoly fordulatot kell elemünk rövid időn belül. Pártunk azért tud megbirkózni a feladatókkal, mert egész munkájában a maxist a elméletet követi és politikája a társadalom és a fejl'd a térvényéinek tudományos ismeideire tflmaszkodik. JS tudományos ismereteket kell nekünk nap mint nap a gyakorlati életben átvinni és megvalósítani. Mindez megköveteli, hogy magasabb színvonalra emeljük a párttagok m: nista- leninista tudását, az idaológiai munka szühtelen javítását és tökéletesítését szükségessé teszi még az is, hogy a szocializmus építése a külső és belső osztályéi!enség állandó igeológiai befolyása és dühödt aknamunkája közepette folyik. A K.V. megállapítja, hogy pártunk propagandamunkája a felszabadulás óta eltelet 8 esztendőben jelentősen fejlődött. A párttagság nagymeze megismerkedett a marxizmus-leninizmus alapjaival. Proapgandamunkánk elősegített a párt szeméi egybeforrottságdt, a párttagság és a dolgozó tön®gek mozgóá"' sitását a hatalomért folyó harcra, majd a szocializmus építésére. Azonban a felszabadulás óta elért fejlődés elmaradt a követelményektől. Az oktatási munkánk szervezeti és elméleti szonvonala nem volt kielégítő, s a leien pillanatban sem üti meg a kellő mértéket. A marxizmus-léninizmus egyes tételeit elvontan, dogmatikusan, a konkrét történelmi helyzettől elszakítva tanítottuk, szögezi le a K.V. határozata. Kern mutattuk meg, hogy egyes elméleti tételeket klasszikusaink mindig az adott anyagok, brosúrák, cikkek többségében a bizonyítás fő formája az idézetek citált sa volt csak.^ Ha visszapillantást teszünk az elmúlt oktatási évekre, megállapthatjuk, hogy ezen fenti hibák kerületünk viszonylatában is me találhatók. Főhibánink abban nyilvánultak meg, hogy leginkább az oktatás szervezeti kérdését tóitűk mindig előtérbe az eszemei tartalmáról az oktatásban megfeledkeztünk, illetve nem fektettünk megfelelő súlyt erre. Tehat a túlzott mennyiségre való törekvés volt a cél úgy a hallgatók bevon* sónál, mint az anyagok tanulmányozásánál, '.ni nagymértékben lerontotta a tanulmányi színvonalat. ő> __________________________ J '
