Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.157.a/3)
1955-03-10
■Ml imii unr, i, V- 8 -elé. Erdei et. kérdésére: -Kétségtelen, hogy vannak pedagógusok, akik nem kielégitő módon végzik munkájukat. Számszerű adatot nem tud ] nyújtani, de hogy zömmel jól látják el feladataixcat, az bizonyos. ÍE0yetért birálatával, hogy az oktatási osztály megbirálása hiány- I zik a beszámolóból. Ismerik a birálat és onbirálat kérdését. Mégis a beszámolónál valahogy elsiklottak efelett. Ez hiba. A munkás gyermekek általában gyengébbek-e, mint más származású tanulók?- A tanulóknál kiütközik a gyermek családi körülménye, fi Az értelmiségi családoknál, akik generációkon keresztül értelmir ségiek voltak, meglátása szerint, bizonyos átöröklődés van. Ezek ^ a szülők, többet is tudnak segiteni gyermekeiknek , mint a munkás szülök. Jobban foglalkoznak velük. Mentesítik őket a házimunkáktd Mig özekét nem lehet elmondani a munkás gyermekek esetében. Erdei et.: Mi az oka annak, hogy általában a munkások sokkal kemé'7 nyebbak, határozottabbak, mint az értelmiségiek? Kiss et.: A munkás osztály egész törénelme során mindég harcra "volt kényszeritve. t s ...... 1 ' .Erdei et.: Milyen hatása van erre az értelemnek?, -hogy gerinfcesen, következetesen kiáll álláspontjáért? Ez a gerincesség ösztönös, vagy összefügg az értelemmel? Máté et.; válaszolni kivén Erdei et. kérdésére: i Vitába Iá hét szállni Kiss et. fejtegetésével. -Kétségtelen, hogy kihatással van a tanulókra a családi körülmények. Ez azonban nem jelenti azt, hogy értelmük, felfogóképességük alatta marad a ^ más osztálybői származó tanulóénak. Nagyné at. kérdésére: sok esetben előfordult olyan eset, hogy a szülő nem hajlandó tárgyalni a nevelővel. Hatni kellene a szülőkre, hogy változtassanak magatartásukon. ................................ et-nö, szerint nincs különbség értelem tekintetében munkás és értelmiség között. De van a szivósság, lelkiismeretesség tekintetében, a munkás osztály gyermekei javára. Konkrét példát hoz fel egy kitűnő értelmiségi származású tanuló és egy kitűnő munkás származású tanuló párhuzamba vonásával. Ebből kitűnik, hogy a munkás származású kitűnő tanuló szivósabb, akposabb, szerényebb. Öntudatból tanul. Harcikérdésnek tekinti a tanulást. Az értelmiségi származású tanuló is becsületesen tanul, őt azonban könnyebben kizökkenti valami rendkívüli esemény, mint a munkaszármazásút. Nem kép s olyan erővel leküzdeni a nehézségeket, mint a munkás származású. Ebben lát a két tanuló között minősgi különbséget. Más a halyz t, ha egy közepes eredményű munkás és értelmiségi tanulót állítunk párhuzamba. Amig a közepes eredménnyel tanuló értelmiségi mindent megtesz, hogy tanuljon, bár adottságai nincsennek meg, -addig egy munkás származású az ipar felé fordul, otthagyva a középiskolát. Az értelmiségi szülök is azon vaunak, hogy gyermekük minden áron, de tanuljon. Mig a munkás szülők kiveszik gyermeküket. .____ 6_____ i
