Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVI. (1950-ig Cinkotai, Mátyásföldi, Rákosszentmihályi, Sashalmi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.157.a/3)
1953-02-12
rnüiirr mmmmmmm&.-v n- 3 - I j még magunkban is találunk e tárén hiányosságokat. Úgy érzem, hogy e i tár,.Tatás után a Tanács vonalán is meg'kell nézni ezt a kémest és az elvtársak ne,elésénél arra kell venni az irányt, hogy az itt megmutatkozó hiányosságot ki tudjuk küszöbölni. Az éberség tekintetesben nálunk is előfordul hogy egyesek helyes, vagy helytelen bírálatukat a felek előtt mondják meg egymásnak. . . A beszámolót értékesnek találom azért is mert 30 példák vannak benne és ebből mi is tanulhatunk. Szondái elvtárs: abból szeretnék kiindulni amivel Czollner elvtárs is foglalkozott. hogy a tömegka: csolat mennyire előtérbe kerül az 53-as évben, hem véletlen, hogy mi ezt a kérdést most tárgyaljuk. Ez hatalmas segítség a tömegek nevelésében. Meg kell mondanom, hogy ezen a téren mér igen komoly hiányosságok vannak, bár ez a határozat már 3 éves... Valinak a beszámolóban jó résiek is. De nem értek egyet azzal, hogy a tankönyvügyet ilyen ölesen veti fel Gerecs elvtárs, mert neTMvolt ott semmiféle ellenség, csak túlzottan van beállítva, tás fontos kó*^ dések pedig el lettek lapositva a beszámolóban, mint például az éberség kérdése. Az éberség kérdésénél nálunk döntő sulv az, hogy hogyan visszdk az ellenség elleni harcot, hogyan neveljük a kádereket.... : em tudunk a P.B.-re behozni efrbbarsakat, mert nem ismerjük a kadere^ két... Felemlíti Gerecs elvtárs az éberség vitelénél, hogy a taggyűlés előtt kiment a tagság közé. hogy valaki ki lesz. zárva. 2n.ezt nem tartóTM helytelennek olyan formában, ha csak .a büntetést viszik ki. A pártcsop'ort értekezleteknek azt tudnia kell, hogy kinek a.fegvelmi ügyét tárgyalják és miért, hogy a taggyűlésen állást tudjanak F :lalni,' oda már’ felkészülve menjenek és ne érje őket meglepetés. Hogy egy-egy csőt őrt milyen értelemben foglal állást, az mindenkora csoport Képzettségétől függ.... ‘ Beszél a beszámoló arról hogy az alapszervezetek munkáját kapkodás jellemzi. En nem ezt mondanám, mert első sorban az irányításban van a hiba. A legtöbb esetben a mi kapkodásunk teszi kapkodóvá az.alapszervezetek munkáját. Ez kihatással van az ő kádermunkéiukra is... A tömégszérvezetekkel is többet kell foglalkoznunk, mert.itt is elhanyagoltuk az ellenőrző és segitő munkát. Az mstruálasi munkánk nagyon G^yolclaluL* . Foglalkozni szeretnék még a bírálat.kérdésével. Hpgy a bírálat mennyi re el van nvomva, azt mutatja.a Kisignácz és Lantos elvtars esete. Lem igaz, hogy az üzem kommunistái nem látták ennek a két elvtarsnak a rossz munkáját, egész valószínű,.hogy egymásközt meg.is tárgyalták, felvetni azonban nem mertük. Lem bíztak az üzemi Partbizottsagban^es ennek tulajdonítom azt is, hogy nem sikerült az ólüzem cím elnyerése. Ha a dolgozók bizalma megrendül a Pártbizottságba, az feltétlen kihat a termelésre is.. . Azokat a példákat amit a beszámoló kihoz, eleg gyengének találom, mert ijem mutatja meg milyen döntő hiányosságok vannak ezen a területen. Elénk, de nem mélyében tárgyalja a dolgokat, Ludányi elvtárs: Rákosi elvtárs beszéde nagy perspektívát nyitott az alapszea? ' vezetek részére. Sajnos azonban még igen sok.hiányosság van az e térén kapott feladatok végrehajtásában és ez mind. megtalálható nálunk is. Ha a PB. nem is foglalkozott a mi alapszeryunkkel* de en ráismertem a mi hiányosságainkra. Ha a biralat kérdését nézzük, sokszor érzem az önbirálátot, de nem tudom szavakban kifejezni. Ugyancsak az éberség kérdésénél is vonatkoznak ránk az itt elhangzottak, mert a vezetőségi ülésen megtárgyalt dolgok sokszor illetéktelenül kikerülnek a tagság közé, amiről csak később kellene tudniuk. SzeretnéTM itt felvetni a kérdést, hogy a mi alapszervünkben úgy néz ki mintha a bírálatot elfolytanánk? Mert ezt már a Dóka elvtars is mondta, vagy legalább is utalt rá.. . ., , , Ez a beszámoló nagy segítséget fog nyújtani a további munkánk vitelében. 1 , n ________________
