Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.156.a/3)
1950-11-03
r n- 8 -Hogy egyik végletből a másikba esem. Az emberek egyforma magatartást tanúsítani nem tudnak, különösen ha egy dolgot tizszer,százszor megmond az ember. Én itt vagyok egy éve, de egészséges kritika kétszer hangzott el. A pártbizottságon belül kispolgári vonás húzódott meg, nem mondták meg egymásnak hibáikat, hanem hozzám jöttek és az ütközőpont mindig én voltam. Amikor^pld. Sebesi Stein Danit javasolta, akkor is Sterbinszkiné, Béki es Vincze elvtársak szóltak a kérdéshez, a többi pártbizottsági tagnak nem volt véleménye. Az osztályvezetők a leveleket alairtak> de meg nem nézték, s így a hibákat mindig nekem kellett észrevenni. Az összes adminisztrátorokkal beszélgettem, s kiderült, hogy attól felnek, milyen hibát is fogok találni a levélben. Arra azonban nem volt erejük, ho^y előre átolvassák azt. Tehát abból fakad félelem érzésük, hogy félnek előre a hibáktól. Két elvtársnő a fiózsahegyi es Mester résziről másból is fakadt ez a félelem. Megmondtuk tanuljaé**v nak meg gyorsirni. Az osztályvezetők ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak, de én igen. Még tavasszal megigértek, hogy behozzak a lemaradást őszre, de egyik sem foglalkozott a dologgal. Mester tanitását a párt fizette, s nem egyszer kitelefonáltak nekem, hogy nem jelent meg az iskolán. Mig szabadságon voltam egyetlenegyszer sem ment be. Ebből is fakadt felelmük* ^ Felvetettük többször a pártbizottságon belül, hogy állandóan hozzák a leveleket egyenként aláiratni. Meghatároztuk, hogy az irodavezető szedje össze az aláirandókat és egyszerre o hozza be. Amikor persze'elfelej tettek dolgokat, nem akarta egyik sem behozni, s egymást noszogatták, hogy ki vigye be. Maga az irodavezető volt az, aki mumusnak óllitott be ezzel kaposolatban. Hogy a kritikát nem megfelelően alkalmazom ebben van igazság, de hozzá teszem, hogy a politikai munkatársak és az osztalyve^ zetők pipogyák. Valachiné többször kint hagyta a kádernyilvántartast, nyitvahagyta a páncélszekrényt. Amikor pártbizottsági ele vittük a kérdést egyedül Béki volt aki a kérdést elvi szempontból itelte meg. Varadi szerint nem is Valachiné volt a hibás,hanemha páncélszekrény. Valachiné pedig a következőket mondotta: hát nem az első eset, megtörtént hát mit csináljak. Ez volt az onkritiles • Nem tudom az elv társak bele nyugszanak-e abba, ha valamit 25x kell mondani, hiba-e ha az ember keményebben beszel ilyen esetekben. Én nem tudom eltűrni a lazaságot. ( Hogy a tanácsválasztás munkálatainál nem biztam az elv társakban, nem tudom miben mutatkozott ez meg, kiben nem biztam meg, minden munkatárs végezte a maga feladatát. Jó lenne erre konkrétan válaszolni. , , , __ Nem voltam tárgyilagos Molnár János ügyénél. Amikor szabadságon voltam kijöttek érdeklődni, s Molnár ügye mellett nem volt kiállás, akik elhelyeztek pletykák miatt. Mi volt az a^adulya annak. ho-^y a pártbizottság átbeszélje a kérdést Szabadi nélkül. Molnárt°elhelyezték és a reakció álláspontja érvényesült. Amikor megtudtam akkor szóltam. / °
