XXXV.13.b / 7. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.23-1957.08.13. Feljegyzések az "ellenforradalom" alatt történt eseményekről

- 6 ­tünk volna, ha egy szabályosan levezetett vitát lehetett volna elő­idézni. A vitaest megszerveződött, feltűnő gyorsan, amiben termé­szetesen elsősorban a Szabó Ervin Körben elhangzott gg»»g*g***T** demagóg uszító felszólalások sikerét kell látni, az embereknek az tetszett és azt képzelték, hogy ebben a szellemben fog a vita ná­lunk is lefolyni. Azonban ez. nem következett be, a Szabó Ervin Kör titkára Kóki Béla ismertette a Szabó Ervin Kör megalakulásának tör­ténetét, célját és eddigi tevékenységét, a előadását olyan érdekes tudományos adatokkal fűszerezte, hogy a dolgozók elfeledkeztek a politikáról. A felszólalások legnagyobb része azután olyan mederbe terelte a vitát, amely tulajdonképpen bérkérdések, a fiatalok exisz- tenciális fejlődésének kérdése és hasonlók körül forgott. Hegedűs Magda azzal indokolta meg egy ilyen vitakör szükségességét, hogy mi a Szabó Ervin Kör plénuma előtt még nem merünk megszólalni, s ez­ért helyes volna, ha tudományos és könyvtári szakkérdések felett, egy-egy olyan érdekes és értékes előadás kapcsán, mint az elhang­zott, tanulnánk és megtanulnánk vitatkozni. Balázs Sándornak az volt a. javaslata, hogy miután nincsen semmiféle klub, vagy hasonló érdek- képviselet, amely a hálózatunkhoz tartozó műszaki könyvtárosokat közös érdekeik védelmére összefogná, a körnek ez az alosztálya fog™ ja Össze őket. Ezt a javaslatot Gaits terjesztette elő. Benedek et. tiltakozott alosztály létesítése ellen és azt kívánta, hogy ezeket a kérdéseket a szakszervezeti taggyűléseken vitassák meg. A több­ségnek az volt a véleménye, hogy ilyen ritkán van, sok felszólaló van és laza vitára nincsen mód. Ebben az egész látszólag ártatlan dologban ma már megláthatjuk az ellenforradalmi szervezkedés csirá­it. A fiatalok akkor már szorosan össze voltak hangolva és erősen ellenzéki hangot ütöttek meg. Nyilván már mozgatták őket valahon­nan, de mi ezt még nem vettük észre. Beszélni kell még a bécsi társasutazásról, amely ezután volt. Ezen a társasutazáson résztvettek a Széchenyi Kvt. részéről Török Bálint és mások, akik már a VIII. kér. pártbizottság vitáján és a Szabó Ervin Kör vitáján fokozatosan mind ellenforradalmibb hangot ütöt- tek meg. Az OMK-ból is többen mentek a kifejezetten reakciósok kö­zül. Ezek hazajővetelükkor nem győztek mesélni arról a remek élet# ről, luxusról, etb. ami Béosben van. Ezek a külföldi kirándulók nagymértékben hozzájárultak a disszidálók megtévesztéséhez, és az ellenforradalmat kirobbantó elégedetlenség növeléséhez is, különö­sen a fiatalok fantáziájának a felgyujtásával, akik kevés külföld­ről hazajött munkás élményeit hallották s azokról is azt hitték, hogy régi dolgokat beszélnek és ma már másként van. A turisták ter­mészetesen a külföldi életnek csak a fényesebbik oldalát látják, különösen, ha egyebet nem is akarnak meglátni. Ebben az időben meg­indult a külföldre való utazások sorozata és nyilván másutt is voltak ilyen eredmények. Régebben Bécsben élők megkörnyékezték mun­katársainkat és disszidálásra akarták őket birni. A bécsi sajtó már szeptember végén olyan cikkeket irt, amelyekben Magyarországnak a Szovjetunió vezette béketáborból való kilépése szerepelt. Néhány szót kell még szólni a külső munkatársak, olvasók stb. visel­kedéséről és hatáséról az OMK-ban. A műszaki értelmiség viselkedése igen érdekes volt az elmúlt 13 évben. /Értelmiség alatt a régi és uj értelmiséget együtt értjük/. Megfigyeltük és megállapítottuk, s ez az ellenforradalom alatt egész világosan ki is tűnt, hogy az uj értelmiség 99Jvánál világnézetük és jIllemük kialakulását nem a származásuk, tehát a osaládi környezet, hanem nevelőik és tanuló, illetve munkatársaik határozták meg. Sőt meg kell mondani, hogy a ■ ------------------- ;--------------------------------------------­- 1 i_ __________ _________________

Next

/
Thumbnails
Contents