XXXV.13.b / 7. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.23-1957.08.13. Feljegyzések az "ellenforradalom" alatt történt eseményekről
fiataloknál - sajnos - a családi behatás éppen a burzsoé eredetű családokban és a régi értelmiségnél erősebb, mint a munkásosztálynál, így ez a burzsoá ifjúság révén tovább is adódik. Természetesen azok a régi kommunisták, akik felnőtt fejjel tanultak tovább és igy lettek mérnökök, vagy technikusok, kevésbbé kerültek a régi értelmiség befolyása alá. Tehát a műszakiak legtöbbje szakmailag szivesen dolgozott, sót küzdött is újításokért, takarékosságért, a bürokrácia ellen, esszerűtlenségek ellen. Ugyanakkor ezt az értelmiséget szakmailag is es emberileg is nyomták, kétségtelenül sok hiba volt. A műszaki értelmiségnek kétségtelenül jó dolga van ma a nyugati országokban is, ahol mérnöküény van - az OMK-ba járó nyugati folyóiratok, különösen az angol mérnökegyesület lapja az Engineering - sokat cikkeznek erről, sok hirdetést is hoznak, amelyben állásokat kinálnak fel, s bár ez a lap nagyon objektív és sokszor igen értelmes cikkeket közöl a SzU-ról is, ezek az emberek többségükben még a burzsoáziához tartozónak érzik magukat és úgy magyarázzák a dolgokat, ahogyan az nekik ?«C?*5ey£nesebb* Bzek az 0MK“ba és az OMK-be bedolgozó mérnökök többségükben nyugatrajongók, terjesztik a reakciós pletykákat, sok e- setben ahhoz a karrierista, közepes képességű szakemberréteghez tar- “ toznak, amely remek összeköttetései révén mindenütt ott van, ahol pénzt, diosőséget lehet szerezni és ezeknek természetesen hajlamuk van az intrikara is. Az OMK dokumentációs részlege ilyen protekciós és osszekotteteses alapon, sok esetben éppen a lektorátus és szakre- ferenee embereinek a nexusaival, kéz-kezet-mos alapon épült fel és a külső munkatársak többségét is igy vonták bele. Ma már ez részben át- fLS^1't,va?ie^yibeí1.p1’* a referálókat az egyes kutatóintézetek adják, f-vfv a hrigadvezetők többsége haver, és a referálókat pedig ezek felölik ki, sokszor a szerkesztők „ajánlása” alapján is. A fordítókról nem is beszélünk, mert az már régen köztudomású, hogy a fordítási mun- ka az egész országban klikk és protekciórendszer alapján adatik ki. Mi természetesen közvetlenül elsősorban azokat ismerjük, akik a könyvtárba járnák. A szakreferenoesek igen jól végzik a szakmunkát, de közS?t£j§nak a dobgozókkal és ismerős olvasókkal. A bibliográfiát kérók kozott az üzemiek pozitivabbak, a kutatóintézeminisztériumiak nagyképűbbek és ellenzékiebbek. Bér ezekkel A aLt\Labfn Psak szakkérdésekről szoktunk beszélni, de megállapítható W ez abból, hogy míg az üzemiek sok esetben kifejezetten szovjet és népi demokratikus anyagot kértek, vagy kimondottan gyakorlati szakkérdéa ^^atóintézetiek sokszor egyrészt olyan elvont témákkal foglalkoztak, amelyeknek semmi gyakorlati értéke nem volt - pl. a belsőégésű motorok irodalma harminc évre visszamenőleg, egyes ma már egészen másként értékelt elméleti részkérdésekre vonatkoztatva; - másrészt igen sokszor tiltakoztak a szovjet irodalom el- megkerülve egyes nyugati nyelveket adtak meg, mintha fordi- tószolgalat nem is volna a világon. Viszont az üzemieknél előfordult, hogy maga a kutató sem tudta, hogy a ráosztott feladat micsoda. Ez nem elhanyagolható szempont ha dolgozóink magatartását vizsgáljuk, mert bizonyos fölényeskedést, a népi demokrácia szakembereivel szembeni lenézést váltott ki belőlük és fokozta nagyképűségüket, önhittségüket, Sf^f^akra, hogy politikai kérdésekben tekintélyt eíőz^nyeiről111101^ VeLuk szemben szerezni. Ennyit az ellenforradalom I6 szeptembere óta pártiskolán volt, az esetenkénti adott hÜt Októhpí máf S°í uyufi^alanitó eseményről adott hirt. Október 23-án délután a kerületi PB választmányi gyűléséről hazaérkezett Povárny elvtárs kérésére az először betiltott^ majd IA l _______________________________ _____ _ i- 7 - ' ' 1