XXXV.13.b / 7. MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága. 1956.10.23-1957.08.13. Feljegyzések az "ellenforradalom" alatt történt eseményekről
nizmusból és nem meggyőződésből csatlakozott a párthoz, ezek tehát többségükben nem voltak alkalmasak arra, hogy a pártönkivülieket meggyőzzék nézeteik helytelenségéről, sőt ingadozásukat a párton- kivüliek arra használták fel, hogy őket tántorítsák el a párttól. Ezek többsége is másként beszélt a párttagok és másként a párton- kivüliek előtt, akikkel szívesebben is kötött szorosabb barátságot. Mindez nem jelenti okvetlenül, hogy a pártonkivüliek nagyrésze aktív reakciós lett volna, aki munkájában és ténykedésében tudarosan dolgozott a szocializmus épitése ellen. Csak jobban ki volt téve a reakciós pletykák és Ideológiák hatásának, mert nem foglalkoztunk velük elég meggyőzően. Március után az egész közéletben és a párton belül is megkezdődött egyrészt a hibák túlzott kihangsulyozása, másrészt a hibák kijavításának dogmatista halogatása. Odafönnt az elvtársak személyi harcokat vívtak, ennek vetülete úgy érződött, hogy egyik nap elvtelen engedményeket tettek a jobboldal felé, másik nap az eredmények - a 0 tényleges eredmények - példájára támaszkodva a hibák elkenése és a fejlődés visszatartása következett - megint a személyi harc keretében. Az OMK kommunistái, akik eddig fejbólintó jánosok voltak, tapogatózva, kommunista ösztönükre támaszkodva, próbálták kialakítani véleményüket, de minthogy önállótlansághoz voltak szokva, a fölülről jött ellentétes vagy nem világos határozatok, nem segítették őket hozzá, hogy határozott és energikus álláspont alakuljon ki azok ellen a helytelen nézetek elle, melyek az Irodalmi Újság, a Népszava, sőt a Szabad Nép nyomén is, nemcsak a pártönkivülieket, hanem a párttagok egy részét is megmételyezték a könyvtárban. Ennek ellenére le kell szögezni, hogy a párt alapszervezetében elég sok kommunista is volt, emberek, akik elég jól látták meg a dolgokat, 8 ha nyilvánosan nem is léptek fel, vagy ha megszólaltak, mondanivalójuk nem mindig volt elég világos, de egymás között beszélgettek, gondolkoztak a dolgokon és egészséges állás- ^ pontjuk már kezdett kifejlődni. A pártonkivüliek többsége az Irodalmi Újság cikkeit falta, egyes ott megvilágított, sőt eltúlzott hibában az OMK-ban is tényleg meglévő hibára ismert és abban reménykedett, hogy ezeket a hibákat is ki javítani. A nagypolitika felé való érdeklődésük ugyanolyan apró es jelentéktelen pletykákban jutott kifejezésre, mint március előtt. Az ellenforradalom előkészítésének egyes fázisai az OMK-ban is kapcsolódnak az országos eseményekhez. Sőt nyugodtam állíthatjuk, hogy az OMK dolgozói ezekben az eseményekben - néhány kivétellel - osak passzívan vettek részt; ki-ki világnézete és jelleme szerint reagált ezekre az eseményekre. Ebben mindenesetre szerepe van is» műszaki könyvtár vagyunk, dolgozóink többsége több kapcsolatot érez a reális élettel, a termelés szocialista formáinak előnyeit, a műszaki fejlődést, saját alkotó munkájának perspektíváit a hAbák ellenere is jobban látta, mint a humanista dolgozói. Sőt egészen pontosan meg kell állapi- ~ de részben munkásszármazásu és műszaki dolgozóink többségénél a türelmetlenséget a dogma- ffé^» valamint a dilettantizmus okozta fékezés váltotta ki. Miután ingadozók voltak és nem meggyőződéséé marxisJ- 3 -
