Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1955-07-28
i vp" u -V ^ i U JW*f f -----------------------------------------------------I - " 2 - j 1 ( '/"^yá ri népnevelő munkában előállt azzal, hogy a népnevelőket a saját műszakjuk- * f ' ba osztották be népnevelőmunkára. Somogyi elvtársnő azokat a módszereket ismerteti, amellyel a klerikális reakció ellen agitálnak a népnevelők, amelyek között elsődlegesen szerepel a kettős nevelés káros voltának a magyarázata. Beszél a klérus tevékenységével kapcsolatosan arról az értesüléséről, amely szerint idős emberek látogatják az idős párttagokat a területen és igyekeznek meggyőzni őket arra vonatkozóan, hogy töltessék magukat a párttagok sorából, az ágit.prop. oszt. ellenőrző munkájával kapcsolatban megjegyzi, hogy a legfontosabb módszere ennek a népnevelők beszámoltatása, ami azonban rnég csak a nagyüzemekben rendszeres, de ehhez hasonlóan az ágit.prop. felelősök beszámoltatása is, amit a kér. ágit.prop. o. azzal pótol, hogy csoportos megbeszélésekre hívja be a közeljövőben az ágit.prop. felelősöket. A koordinációs értekezleteken ^rendszeres a. tömegszervezetek feladatainak meghatározása is, azonban ezek végrehajtásá- 1 nak ellenőrzése már gyengébben áll. Tóth elvtárs a jelentést jónak tartja. A gazdasági vezetők agitációs munkában való részvételével kapcsolatban az a véleménye, hogy megállják a helyiket, ha alapos foglalkozás előzi ezt meg, amit számtalan példa igazol, s ezek között a normarendezés tapasztalata, amikoris a párttitkárok után ők vitték elsősorban, az agitációs munkátr űzzél szemben van olyan tapasztalata, ^amikor a szürke hétköznapok folyamán egészen apolitikusan mennek el egyes f kérdések mellett, pl. amikor a selejtesokköntést egészem adminisztratív eszközökkel akarják megoldani, -lnnék ok^átabban látja, hogy kampányfeladatok alkalmával a pártszervetetek nagy súlyt fektetnek a műszaki vezetőkkel való foglalkozásra az agitációs munkára való felkészítés szempontjából, máskor viszont egyáltalán nem foglalkoznak velük. A helyi politika kialakításáról beszélve lerögzíti, hogy ennek megfelelő kialakítása nem attól függ, hogy bizottság dolgozza-e ki ezt, vagy sem, hanem, hogy az adott üzem^dolgozóit mennyire .foglalkoztatja az üzem élete, perspektívája, amire jo példaként az l.K.M.-et és a V.Okt. Férfiruhagyárat említi meg, majd a, továbbiakban a V.Cs. Traktorgyárat, bár megjegyzi, hogy az e téren mutatkozó javulás még koránt^ sem jelenti azt, hogy meg is oldották a helyi politika kialakításának kérdését, de Tóth elvtárs szerint nem is szabad mindjárt túlzott követelményeket támasztanai az alapszervezetekkel szemben ezen a téren sem. A^továbbiak. során beszél a népnevelőmunka színvonalbeli javításának fontosságáról, s a nép-* nevelők összetételével kapcsolatban megjegyzi, hogy a terület nagyságahoz képest elég alacsony számú megfelelő képzettségű és felkészültségű nepnevelővei rendelkezünk. Ízzel a kérdéssel kapcsolatban felveti a kül— es belpolitikai tájékozottság, valamint a. sajtóolvasás fontosságát, amiből a megadott érvek mellett nagyobb tájékozottságra és önállóságra tesz szert a népnevelő. A területi népnevelőmunkával kapcsolatban legnagyobb problémának azt tartja, hogy még mindig nem tudtuk kellő mértekben stabilizálni, s erre elsősorban az üzemekben lévő fluktuáció van kihatással, aminek következménye, hogy a nép nevelőhálózatban állandó átcsoportosításokat kell végrehajtani. A népnevelőmunka ellenőrzésével kapcsolatban a legjobb módszernek tartja az általános ellenőrzést, amit az oktatási munkában is alkalmazott a kér. PVB. Csathó elvtárs az agitációs munkában a legnagyobb problémát a. kemény helytállás es a. liberalizmus felszámolásának hiányában latja és ezt összekapcsolja a gazdasági vezetőknél meglévő problémákkal, amikor nem lát ják, _va.gy nemekarják látni az összefüggéseket a termelesi es a politikai munka között, amit a maga részéről igen elesen felvetett a V.Cs.l. gazdasági vezetői előtt. Megjegyzi azt is, hogy a jelentésben is szerepló alapszervi titkárral, - aki a gyermekét hitojektatásra beíratta, - foglalkozott, s az illető elvtárs egyrészt gyermeke betegségére os anyósa nyomására hivatkozott, másrészt arra, hogy 1949 óra vele senki nem foglalkozott, amit Csató elvtárs nem tart ugyan valószínűnek, de tanulságként vonja le, hogy ha többet foglalkoztak volna az illetővel, elkerülhető lett volna, hogy gyermekét hitoktatásra Írassa be. Pintér elvtársnő az agitáció színvonalának emelésével kapcsolatban arról beszel," hogy a gazdasági vezetők gyakran hivatkoznak nagy elfoglaltságukra^os sokalják a rájuk háruló feladatokat. A továbbiakban az agitátor utánpótlás érdekében náluk allálmazott módszereket ismerteti, mely szerint a fejlettebb népnevelők mellé gyengébbeket állítanak, akik a gyakorlati munka folyamán _ / a : 3 ________ _ ______
