Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1955-07-07
r ... i kiválogatása és a velük való foglalkozás előkészítése nem elég alapos, amit "bizonyít az Flektromos szövetkezet titkárának esete, akinél a PTO - bár tudta, hogy milyen alapvető kérdésekben vannak problémák a szövetkezetben, - nem nézte meg, hogy az illető milyen körülmények között él. A maga részéről helyesnek tartaná annak az elvtársnak felelős3égrevonását, aki nem elég körültekintéssel állít be egy kádert. Lados elvtársnő a káderek fluktuációjával és kiválasztásának kérdésével foglalkozik és szerinte a 49 káder kicserélésének szükségessége is arra figyelmeztet, hogy sokkal körültekintőbben kell a kádereket kiválogatni és nem ért egyet Bende elvtárssal abban, hogy különösen a mezőgazdaságba küldésnél előfordulhat majd, hogy utólag rendeződnek egyes elvtársak anyagai. Fonyó elvtársnő hozzászólására reagálva,^ megállapítása szerint szegénységi bizonyítvány lenne a pártszervezetre nézve, ha léderszükséglet esetén a személyzeti osztályhoz szaladgálna, de a rossz munka jele az is, ha nem tartanak kapcsolatot a személyzeti osztállyal és időközönként nem tárgyalják meg a személyzeti munkát a PVB-on belül. Jelinek elvtársnő egyetért azzal, hogy bővebben kellett volna a jelentésnek foglalkozni az üzemek kádermuhkájával, mert éppen Bende elvtárs mondotta, hogy a kerület kádertartaléka az üzemekben van. Jelinek elvtársnő véleménye /-szerint a nem kielégítő kádermunka tükröződik a pártélet minden vonalán, a ^ártoktatásban, a tagjelöltfelvételi munkában és meggyőződése, hogy a következő vezetőségválasztásnál egész biztos az E.K.M. is meg fogja érezni azt, hogy 1954-ben csak 5 tagjelöltet vettek fel. Beszél továbbá az alapszervi vezetőségekre való támaszkodás fontosságáról a káderek kiválasztása tekintetében. Ami az idős elvtársak megbecsülésének kérdését illeti, úgy érzi, hogy az e téren beállt változás ellenére is még mindig elég gyakran felvetődik ez a kérdés, s szerinte vigyázni kell, nehogy túlzásba essüik ezeB a téren is. Nem ért egyet azonban Szőcs elvtárssal Klein elvtárs esetében, mert igaz az, hogy foglalkozott vele Somogyi elvtársnő és Tóth elvtárs is, de szérűé többet kellett volna vele foglalkozni egyénileg. Beszél továbbá arról az egyre szilárdabb meggyőződéséről is, hogy az "AK.M. PVB-ában lévő műszakiak munkáját nem becsülik az üzem vezetősége részéről^ugy, ahogy kellene és itt Kovács Gábor és Illés elvtárs esetét említi meg példaként. A kér. PVB-tól azt kéri, hogy feltétlenül többet foglalkozzon ne csak a pártfunkcionáriusok káderhelyzetével, hanem a gazdasági funkcionáriusokéval is. .-Fehér elvtársnő arról beszél elsősorban, hogy milyen segítséget jelentett „zámára a brigádban végzett munka során szerzett tapasztalat. Fiismeri azt, hogy hiányosságok vannak a kádernapló vezetésében a Hungáriában is, de hibának tartja a kér, PVB részéről azt, hogy amikor Ők beküldik a munkatervüket, s ez nem szerepel benne, a kér. PVB nem figyelemezteti rá őket. Hiányolja azt is, hogy a kér. PVB vele sem foglalkozott mióta az iskoláról visszajött, annak ellenére, hogy Gólya elvtárs egy beszélgetés során megjegyezte, hogy neki is vannak hibái. Fgyetért azzal, hogy a gazdasági vezetőkkel is többet kell foglalkozni a kér. PVB részéről, mert náluk pl. a gyárvezető elvtárs nem úgy érzi magát az üzemi PVB-ban, mint kommunista, hanem csak mint gazdasági vezető, s igen sok vita van vele egyes kérdésekben , egy-két ilyen konkrét esetet is megemlít. Megemlíti végül a személyzeti osztály munkáját, illetve azt, hogy mióta központosították a selyemiparban a személyzeti osztályt, azóta náluk egyáltalán nincs is személyzeti munka. Holtész elvtársnő szintén helyesnek tartaná a gazdasági vezetőkkel való alaposabb foglalkozást olyan szempontból, hogy mint kommunisták is érezzék a felelős egüket. A következő kérése az, hogy a kor. PVB osztályvezetői és titkárai hívjak be az üzemi PVB-ok tagjait egyéni beszélgetésre, mert szerinte Klein elvtárs is ezt hiányolja. Szőcs elvtárs megjegyésével kapcsolatban pedig az a véleménye, hogy nem elég csak valakivel foglalkozni és megállapításokat tenni, hanem a problémákon segíteni is kell. A brigád munkájával és a jelentéssel foglalkozva megállapítja, hogy a birgádok által felhozott tapasztalatok alapján sokkal melyebben és alaposabban meg lehetett volna mutatni a kerület káderhelyzetét. Beszél a kádemapláá vezetésének szükségességéről különösen abból a szempontból, hogy ez a feljegyzés elkészítéséhez ad alapot, mert egyrészt nem tudja mindenki hosszabb ideig fejében tarta-