Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1950-03-18

| összeválogatásánál hiányosságok vannak* Hiba, hogy a hallgatók kiválogatásába nem 1

folynak bele azok, akik később annak előadói, vezetői lesznek* Ez feltétlenül szükséges volna ahhoz, hogy a vezetők és a hallgatók között szorosabb legyen ■« kapcsolat, mert rendszerint, amikor az előadó kimegy az iskolára, vagy szemináriumra, jóformán fogalma sincs arról, hogy hallgatói milyen képességűek és kikből tevődnek össze* Ebből következik az, hogy vagy magasabb, vagy alacsonyabb szinvonaío^ adja le az anyagot, mint ahogy az megfelelő lenne* Az iskolák szervezetlenségére.^jellemző, hogy az 3 hónaposoknál először volt egy tancsoport, melynek első összejövetele színvonalasabb volt, mint az utána következő bármelyik. Ezen összesen 6-an vettek részt. Megállapítást nyert többek között, hogy ez a tancsoportértekezlet színvonalasabb volt, mint az 1 éveseké és ha ez a tancsoport úgy maradt volna, továbbfejlődése biztosítva lett volna. Bizonytalanul fejlődött fel, de nem rendszeresen, végül pedig ketté lett osztva a csoport. A sok zűrzavar kiváltott egy olyan hangulatot, hogy rossz kedvvel jönnek a hallgatók. Olvasni a hallgatók 5o#~a, a kötelező olvasmányon kivül nem olvas. Problémák, az utolsó értekezletet leszámítva, voltak.

A konferencia egy hónapi tananyagot tárgyalt.és hosszú volt a 6 órán keresztül folyó szeminárium. Hiba volt, egész heti munka után, szombaton délután ilyen nagy anyaggal foglalkozni. Az első 3-4 órában az aktivitás megvolt, utána azonban a fáradtság jelei mutatkoztak, de ennek dacára nem volt nivótlan a konferencia. A levezetése tekintetében azonban túl aprózott volt. Elvileg volt egy kitisztázatlan /'“■kérdés. Való az, hogy tanulófélnapot nem vesz# ki majdnem senki. Az esti iskola előkészítése és beindítása, amelynek szervezetlensége megmutatta, hogy több időt kellene adni az előadóknak, hogy az előadásra felkészüljenek, s azonkívül az Elméleti Tanácsnak, vagy az Oktatási Bizottságnak módot kellene találni arra, hogy az előadók,hallgatóikat előzőleg megismerjék és ne kelljen találomra elindulni az előadás megtartására. Egyes előadóknál valóban fennáll, hogy nem tudnak eléggé közel kerülni a hallgatóikhoz, melyen úgy lehetne segíteni, hogy többet kell velük foglalkozni, több épitő kritikát kell, hogy kapjanak. Ide kell kapcsolni az Elméleti Tanács kérdését is, mely meglehetősen elszigetelve működik, s ő maga /Rostás elvtárs/ még egyetlen egyszer sem kapott meghívást az E.T.-hoz. Két komolyabb O.B. értekezletet tartottak, mióta oktatási vonalon dolgozik, ahol inkább a szervezeti gyengeségek szerepeltek napirenden.

Kovács elvtársnő ugyancsak rámutat a 3 hónapos esti iskola szervezetlenségére, ami nagyban elvette a kedvét a hallgatóknak a tanulástól, ami heteken keresztül éreztette hatását, csak a harmadik alkalommal állt be változás. Az előadások és szemináriumok beosztása is rendezve lett, úgy, hogy szemináriumra is jobban tudnak ^őszülni. A Kistexből van szemináriumvezető, aki az első esetben igen gyengén kódzült, azóta azonban feljavult. Hiba, hogy a különböző területről küldött elvtársakat a szemináriumokon nem keverték össze, annak ellenére, hogy ez Így lett bejelentve. Az elvtársaknak egyébként az a kívánsága, hogy jó előadók, jól felkészülve jöjjenek. A szemináriumvezetők közül a Hofherr gyárból való elvtársról az a vélemény, hogy jó felkészültségű, a Scharang elvtárs*#' azonban nem. A Gondos elvtársnő szemináriuma szétfolyik, a legutóbbi alkalommal másfél óráig vitatkoztak egy kérdés felett, úgy hogy végül úgy döntöttek, hogy ^lmóleti Tanács elé kell hozni a kérdést, mert nincs értelme, hogy 8-lo féle^épen szólaljanak fel. Azonkívül az elvtársnő nem jegyzi fel azokat a jelentősebb kijelentéseket, amelyek elhangzanak, hogy utána feltennó a kérdést, hogy kinek van még hozzászólása. Hiba még, hogy a kollektíva nem tud kifejlődni a hallgatók között. Az iskola színvonalának megjavítására, az iskolavezető javaslatára a szemináriumok versenyben vannak egymással, a késések és hiányzások tekintetében.

Haluska elvtárs rámutat , hogy az említett szervezetlenség felett, az 3 hóna- * posok közül Jakab divtára igen éles és komoly kritikát gyakorolt. A konferenciával kapcsolatban megállapítja, hogy az előadó elvtársak sem voltak kellőképen felkészülve, vagy nem volt megbeszélve ez előadás anyaga. Úgy nézett ki, mintha vita lett volna az előadók között, ami rányomta bélyegét a hallgatóságra.

Jénki elvtárs a középkáderek tanulását illetően egyrészt a saját tapasztalata, másrészt1 az eívtársakkal való beszélgetés alapján arra a megállapításra Jut, hogy legelsősorban a politikai, elvi kérdéseknél vannak a legnagyobb hibák, s az történik meg, hogy az elvtársak vagy nagyon elkalandoznak, vagy nem Jönnek fontos, lényeges politikai elvi kérdésekkel. Rém egy esetben megtörténik, hogy az iskola,tancsoport-, vagy szemináriumvezető elvtársak nem fogják össze a kérdéseket és ugyanakkor maguk az előadó elvtársak sem készülnek. Megtörtént pl. egy iskolakörí ./•