Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-04-14
r > nI tását, úgyszintén a pedagógusokról szóló kimutatási;, altkor, amikor sem a pedagógusok, 1 aem a gyermekek nem voltak bent, s igy szinte képtelenség volt a kért adagokat, megadni. Mint mondtuk, magunk is tapasztaltuk területünkön, hogy az egyházi reakció hogy ás mint működhetett éo működhet még ma is, s itt nyugodtan érinthetjük a Jeajía't munkánkat is. Megállapítja a K.V. és ezt meg nyomatékosan aláhúzta Horváth elvtá.rS, ^ogy,^ pártszervezetek sem voltak azok, - lagelsősorban a felsőiskolai pártszerv6^0-*de a kerületi ás megyei pártszervezetek sem, - akik azt a gondot fordították voSna^.as oktatásra, mint amit kellett volna. Azt mondja Horváth elvtárs - és igazat kell^edni naki,hogy korántae higyjük azt, hogy ha a pár tszervezet a területen lévő termelési problémákkal foglalkozik, akkor döntően eleget tett a .Párt előtt álló feladatoknak, s általában az előttünk álló feladatoknak, mert maga az iskola, az oktatás kérdése az, ami döntően hozzájárul e mi jövőnk építéséhez. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez mennyire^igy van, ha megnézzük azt, hogy bár foglalkoztunk az oktatás problémáival ezelőtt pár héttel, amikor a P.B. előtt volt az oktatás kérdése és ha mi valójában mindazt, amit határozatba hoztunk, meg is valósítottuk volna, akkor mondhatnánk azt, hogy ezen a téren tálán valamivel előbb állnánk, mint egyik-másik más kerület. De ha elővesszük a P.3.-nak azon jegyzőkönyvet, amely speciálisan az oktatás kérdésével foglalkozik, s ha megnézzük, hogy mit hajtottunk abból végre, azt látjuk, hogy igán keveset. Az elvtársak egyikóvelmásikával beszéltünk arról, hogy úgy nézünk mi is ki, mint ahogy látjuk azt a Bolsevik Párt tanulmány zása során, hogy amikor 9o2-9o2-ban az uj tipuau munkáspárt megalakításáról volt szó és Lenin elvtársók kidolgozták a politikai szervezési munkatervüket, akkor a mensevikiak, a martovik mennyire azok voltak, akik a politikai programmot teljesen magukévá tették, ugyanakkor a szervezeti szabályzatra vonatkozó javaslatot a leg^-Jia tár oz ott abban támadták ós megsemmisíteni igyekeztek, tehát azt a tervet, - vagyis a pártot, - amely hivatva lett volna a politikai programmot valóra váltani. Ha nem i3 egószen ezzel a hasonlattal, de mondhatjuk azt, hogy a P.B. ülésen kitárgyaljuk a problémát, hozzuk a határozatot, de nem gondoskodunk arról, hogy legyen aparátus, amely azt végrehajtja. Ez pedig teljes egészében ránk illik, illetve fennáll. Ha megnézzük a további tennivalót, illetve eddigi hibáinkat, nem mondhatjuk azt, hogy az ifjúsági vonapon, a MINSZ-el karöltve cselekedtünk volna a középiskolákat, úttörőket illetően, így ezen szervek, nemcsak nálunk, - de ez korántsem legyen az, ami alá bújjunk - országos viszonylatban is azok, akik ezen mulasztásokat elkövették. Pl. ha megnézzük a diákszövetséget, azt látjuk, hogy nem úgy foglalkoznak a nevelés, a politikai, az ideológiai kérdésekkel, mint ahogy kellene, sőt talán s,gyik-máeik helyen nem Í3 foglalkoznak vele. De ugyanígy az Úttörő Mozgalmat illetően is. Azt mondja Horváth elvtárs pl*, hogy a mi úttörőink, ha megnézzük egy felvonulásnál, ^vagy ünnepség alkalmával, valójában egy szemet kápráztató látványosság, de ha megnézzük, hogy az úttörő szervezet mit tesz annak érdekében, hogy valójában a nevelés, az oktatás, a tanulmányi színvonal jobb legyen, akkor ez nem mutatkozik úgy, mint az úttörők az ünnepségeken. Mi mindezekkel a problémákkal foglalkoztunk, s a hibák megmutatják, hogy hol van javitanivaló. De nehogy félreértés történjen, ami döntően a hozzászólásokból jött ki. Pl. az LSíDSZ vonalon ebben a kérdésben hol állunk. Ha elővesszük a jegyzőkönyvet, azt tapasztaljuk, hogy bár az HKDS.Z-re vonatkozólag is van jó néhány határozat, amit az MNDSZ-nek kellett volna végrehajtani, talán semmi sem történt meg. Mint mondtam, az^ egyházi reakció ezzel szemben sokkol fürgébb, gyorsabb, harcosabb, mint amilyenek mi voltunk. Nem mulaszt el egyetlen lehetőséget sem ahhoz, hogy a szocializmus építése útjába nehézségeket gördítsen. Ami a pedagógusokat illeti, - bár országos viszonylatban mondja Horváth elvtárs, - komoly fordulat állt be. Pedagógusaink nagy többségé, aki felismerve népi demokráciánk, Pártunk célkitűzéseit, ma feltétlenül mögöttünk áll, támogatja népi demokráciánkat, fejlődésünket, természetesen elsősorban magún: a kommunista pedagógusok. Ami ezt a kérdést illeti, ha megnézzük saját területünket, mondhatjuk, hogy valójában értünk el eredményeket, illetve más ma a pedagóguson viszonya Pártunkhoz, népi demokráciánkhoz, mint amilyen volt, de ugyanakkor tudni kell azt is, hogy még nagyon sok javítanivaló van. Ez megmutatkozott területűn.cön a legutóbbi pedagógus párttagság összehívásakor is. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy erre vonatkozólag is hoztunk határozatot, aminek jó néhány hete, - "hogy még jobb legyen a viszonyuk pedagógusainknak Pártunkhoz, népi demokráciánkhozj-ugyancsak azt találjuk, mint arait a többi kérdésnél. Ma amikor már egészen röcid idő áll rendelkezésünkre, - Jcb. 2 hónap választ el az iskolai évad befejezésétől, - azt mondhatjuk, hogy inkább már csak részjavításokat tudunk eszközölni, de viszont azok is döntőek. Ami legelsősorban abbén kell, hogy megnyilvánuljon, - s itt kall ügyelnünk, hogy félreértés ne történjen. Megközelítően se legyen a bukások százaléka olyan, mint amilyen volt az első félévben. Ez fártunk álláspontja országos vizsonylatra, ami nem azt jelenti, hogy _____________ , _ c ^____________________________________________________ ' '-----m -----^ ^ ^ «'
