Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-04-14
1 4 i ^ I I nál, elégedjen meg a gyerek is ennyivel, - kiveszik az iskolából. Tehát, nunt,. ilyen, * [ ezért támasztottak nehézséget a V.K.M. részéről azzal, hogy olyan t a nÉ3JM^r«lce ÍNtóe rkesztettelc és tanrendet állítottak fel az V. osztálytól fogva, arai sziín“'e.^a főiskolák tanrendjéhez és tanulmányaihoz volna elegendő, úgy, hogy biz<to^\dolgozók gyermekei voltak nagy /i-ban azok, akik a legjobb akarat mellett sem tuptsrE>&egbirkózni a feladatokkal. Ugyanakkor felfigyelve a lemorzsolódásra és ezzel rf^f^rdóssel foglalkozva, - ami feltűnően nagyarányú a magasabb osztályoknál, - a V.K.m. azzal magyarázta, hogy a munkások és szegényparasztok gyermekei azok, akik képtelenek a tanulásra szellemi alacsonyfokuságuknál fogva, s ezzel igyekeztek elhárítani a felelősséget és magyarázni azt, ami az iskolákban a lemorzsolódás tekintetében adódott. Ha megnézzük az előttünk álló feladatokat, többek között azt mondja Horváth elvtárs, de megtaláljuk a K.V. határozatában is bizonyos mértékig, hogy már az 5 éves tervhez, - itt ugyan nem az általános iskolákx'ól van szó, hanem a sokkal döntőbb közép- és felső iskolákról, - nem. lett volna meg a kellő számú felső és közéjgkáderünk.' Ismertette Horváth elvtárs, hogy mint igyekeztek tulzsuffolni a felsőbb iskoláknál magát a^tanórákat, hogy minél kevesebben leg3’enek a dolgozók részéről, axik felsőbb iskolákban és szakgimnáziumokban tudják folytatni tanulmányaikat, kimondja pl., hogy a közgazdasági szakon tanulók heti munkaideje 52 óra volt, vagy a müe gye te tűnél 48 óra, ahol természetesen ezenkívül még van gyakorlati elfoglaltság is, ami rendkívül megerőltető és túlterhelt, s minoz kimondottan azért, hogy minél hamarabb kifáradjanak azok, akik az utóbbi időben szakgimnáziumokba mentek munkásifjaink közül. Ezzel akarták akadályozni továbbtanulásukat, aminél fogva 5 éves tervünk magvalósítása is felső- és közópkéderek hiányában akadályozva lett volna, másrészt - mert célkitűzésűnk nemcsak az 5 éves tervből, hanem a szoci-^alizmus felépítéséből áll, - hogy a szocializmust ne tudjuk megvalósítani. Ez volt a reakció célkitűzése. De ugyanigy hozzájárult a V.K.M.-ban dolgozó reakció - és bz is a maximalitásra vall, - hogy a túlzott követelmények úgy lettek beállítva, hogy azzal a minőséget fogjuk javitani az oktatás torén, hiszen többet tudnak Ó3 mint ilyen, a jövő társadalomnak képzettebbjei lesznek, mint az elmúlt rendszerben. így mutatkozott meg, hogy a túlzott követelmények felállítása semmivel sem veszélytelenebb, mint az ellenkezője. Ez megmutatkozott a tankönyvek kiadásánál, araikor 1948-ban annyi tankönyvet adtak ki, - amiben egyébként még a klerikális reakció keze is bőségesen benne volt,- hogy azt egyrészt nem is tudták megvásároltatni, mint ahogy nem is volt helyénvaló, hogy megvegyék, - de mert tanulni kellett val ..miből és mert más tankönyv nem volt, egy részét megvették, de ugyanakkor az történt meg, hogy több mint másfél millió tankönyvet semmisítettek meg, 1948-ban kiadottat, egyrészt mert nem vásárolták, másrészt mert nem volt a mai szellemnek megfelelő, ami 2 és fél,millió Ft kárt jelentett. Ezzel szemben ez 1949/50- tanévnél azt tették, hogy egyrészt jóval kevesebb tankönyvet rendeltek,- amelyek ugyan mái1 jobbak voltak ideológiai, nevelési szempontból, nem volt benne a klerikális reakciónak a keze a tankönyv anyagában, - ugyanakkor megtörtént, - amit mi magunk, itt Kispesten is tapasztaltunk, hogy az oktatási évad megindulásakor nem voltele tankönyvek, mert a megrendeltnek is csak l/5-a volt, ami elkészült, a másik harmada csak decemberben készült el, az utolsó része pedig még máig sincs meg, - összességében pedig nem rendeltek annyi tankönyvet, mint amire szükség lett volna. Ami pedig a dolgozó szülők gyermekeinek a tanulását illeti, a statisztikai adatom ellenőrzése során kitűnik, hogy a gimnáziumokban a tanulmányi színvonal magasan kiemelkedik a munkások javára, még ha a negyedik osztályt nézzük is, - ahol még aránylag sok a polgár Ó3 kevés a munkásszülő gyermeke. Pl. kitűnővel vizsgázott ebben az első félévben a munkásszülők gyermekeinek 7o/-a, ugyanakkor a parasztszülők gyermekeinek 69^-a, a polgári szülők gyermekeinek pedig csak 6ljw~o vizsgázott kitűnővel. Kézzelfogható tehát, hogy mennyi* re aljas beállítás volt a 7.K.M. részéről, amikor a lemorzsolódást azzal magyarázta, hogy a dolgozók gyermekei képtelenek a tanulásra szellemi alacsonyrendiségüknél fogva. Lehetne azonban sorolni mindazokat az adatokat, ami az oktatás és a dolgozók gyermekei oktatásának szabotálására a V.K.M. részéről történt, de ugyanakkor kell tudni azt is, hogy az egyházi reakció szinte támogatva volt abban, hogy minél inkább érjen el eredményeket, illetve legyen az, aki a gyermekeket, a tanulókat a saját befolyása alatt tartja. Ha megnézzük továbbá, - amivel területünkön is jónéhányszor találkoztunk, - hogy e Közoktatásügyi Minisztérium. az iskolaigazgatók felé milyen követelményeket állított fel, másik példa arra, hogy miképon akadályozták, hogy az oktatás valóban zökkenőmentesen follyók, hogy tudjanak többet foglalkozni a munkésgyerekekkel, - az aktahalmazok kérése, kimutatások készítése napirenden voltak. Megtörtént nem egy eseteen, hogy egyik napról a másikra olyan kimutatásokat kértek, amit keptelen volt az igazgató elkészíteni, de tenni kellett. Megtörtént pl. hogy április 4.-e előtt és a húsvéti ünnepekkel kapcsolatos szünidő alatt, kérték a gyermekek szociális összetételének kimuta/ ^__________ ______________
