Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.110.a/4)
1953-03-20
j— —I I -5 “ éberségünk fokozásában, az ellenség könyörtelen leleplezésében. Az agitációban fel kell használni a Béke X Vilógtanács 1953 áprilisi Budapesten tartandó ülésének határozatát. Különösen ki kell emelni, hogy a magyar népnek, különösen Budapesti dolgozóknak, milyen megtiszteltéé, hogy Magyarországon legz a Békevilág Tanács ülése. Erre előre készitsék fel az agitátorokat, hogy megfelelő időben fel tudják dolgozni az ülés egész anyagát.Az előkészületi munkában külön ki kell emelni, hogy a választást Harc a béke megszikárditásáért, hazánk kkxfcasü biztonságáért, és megvédéséért* Különös nyomatékkai kell beszélni, hogy Szovjetunió a kommunizmus építése során milyen hatalmas nagy eredményeket ér el. Hogy azok az eredmények, hogyan segitik a népidemokráéiák fejlődését. Hogy az a sok- i sok önzetlen támogatás, amit kapunk a Szovjetuniótól, mennyire gyorsítja gazdasági életünket. Hogy Szovjetunió eredményei hogyan serkentik, hogyan adnak erőt a kapiltalista országokban harcoló munkásoknak, parasztoknak. Hisz Csepelen egyetlen egy dolgozó nincs, aki ne érezné, saját életén keresztül, hogy a felszabadulástól napjainkig mennyi minden kaptunk, az önzetlen baráttól, a Szovjetuniótól. De hisz sigiti a Szovjetunió a k*pitaliata országokban dolgozókat is. Nemcsak úgy, hogy erőt merintekek, a szovjet nép tetteiből, hanem gazdasági segítséget is ad részükre. Indiái? bán, Olaszországban, Koreában a szovjet nép volt az első, aki segítségükre sietett, a Hollandiában, Angliában az árvízkárosultakat Szovjetunió segítette legelőszőr. Az agitációnkban mindez^t nap mint nap el kell mondani a dolgozóknak, hogy érezzék és tudják az eddiginél jobban, hogy a mi éietünk, létünk, ragyogó jövőnk a Szovjetunió segítsége nélkül nem volna lehetséges. A Csepel dolgozói is nagy harcot folytatnak a béke további megvédéséért, megszilárdításáért. Ezek a tettek megmutatkoztak 1952 évi k tervünk teljesítésében. De megmutatkozott a Békebizottság munkájában is. akik sok különböző rétegű eahekex embereket kapcs ltak be közös nagy ü— megvédésébe, a mostani választások során a Békebizottságoknak különösen nagy feladatuk lesz, hogy megmagyarázzák minden békét akaró dől- ' *j°fy Íegyw “*ndenki tudatában, ahnak, hogy a Népfrontra szavazni egyet jelent a békéért való harccal. Csepel dolgozói a történelem bebizonyittották, hogy hazájuk védelméért, erő^ ^pesek áldozatot hozni, az 1919-es forradalomban egyöntetűen támogatták a vörös hadsereget. 1944-ben amikor Csepelt ki akarták ü-Csep,e} dolgozó asszonyai harcosan ellent állak. Már 1919 óta mindig a munkásmozgalom felleg vára volt. Ezek a hagyományok, csepeli mártírok, Cservanka Miklós, Bagi Ilona, Kormos László és még sok sok mártír kiontott vére is kötelez bennünket arra, hogy a keJea2tül is harcoljunk hazánk függetlenségéért, békénk7 m2gíxdíséértí Ez^rt szavazzunk a Népfrontra, egyre szébülő, épülő ha-ES^jríaSaé?rkért;^ reíikai i^rialfSák u/koriba a fíaiazt. Eisenhoverral az élen a tádamó háború szükségességétk hirdetik a békatá bor népei ellen Nyíltan hangoztatják, hogy fz “féljük,hogyvLsza^hel *y^k Íz5?1101!" a,Volt gyámokat, nagybirtokokokat. Mi csepeli dolgozók a Népfrontra leadott szavazatunkkal bizonyltjuk be, hogy mi a béke a fmiííiós koldul8o£szá^Srgyun£ é8 akarjuk» ho«y Mag^íország újra h8 foldu* országa legyen.Nem akarjuk mégeayszer azt a fehér térjel7 aVd^«a®ra^nye!Ske; h^kelí Télft^áró^islliegíédjü^^^' béke frontxl merítsenek erőt k aktéi, hogy mi erős bástya vagyunk a megvédi... osy a caepa:li dolgozóknak szilárd elhatározásuk a béke c
