Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.110.a/4)
1953-03-20
-J [ ... I Az agitációnk igen fontos része, hogy megmagyárázza, hogy a választás harc, népi államunk további demokratikus fejlődéséért. A választási szitádénak - meg kell magyarázni,, hogy Csepel lakói is megválasztják képviselőiket és mindenek előtt szeretett Rákosi elvtársukat. Feladata az agitációnak, hogy a képviselőjelölteket népszerűsítse, mondja el, hogyan élt, mit tett átdolgozó nép érdekében, a képviselő jelöltet területi gyűléseken, a dolgozók fogják javasolni. A képviselő jelöltek gondos kiválogatását a tömegek bevonásával biztosítjuk, hogy a dolgozóink a választást ne csak Pártunk és Kormányunk általános politikája melletti kiállásnak tekintse, hanem az egyes jelölteket külön is ismerje, szeresse, magáénak tudja. A felszabadulás előtt képv4*alé csak a tőkések, bankárok, az uralkodó osztályt kiszolgálói közül kerültek ki. Ilyen volt Csepelen Proper Sándor jobboldali szociáldemokrata, aki elárulta a munkásságot, csupán azért, hogy a tőkésektől alamizsnát kapjon* A Magyaronezágon a múltban választásokkal ködösítették el dolgozók előtt a kizsákmányolást. Rendőr korond közepette lehetett szavazni és csak azoknak, akinek ők-megengedték. A vála sztások nem demokratikusan, történtek. Kizárták a munkások nagy részét, a férfiaknál 24, a nőknél 30 év után lehetett csak szavazni. E mellett még törtlénybe iktatták, hogy csak az választhat, aki 2 ^ éve egy helyen lakik. A mi népidemokráciánkban györekébben megváltozott ez a helyzet. Ezt bizonyltja legjobban az a nagyjelentőségű törvény, amelyet a már oiue 18-i Ország-gyűlés hozott, hogy "választójoga van minden ifjúnak és lány nak, aki 18 életévét betöltötte áx a választási év elóő napjáigEz a törvény újabb bizonyítéka annak, hogy Pártunk, kormányunk, milyen nagy gondot fordít a fiatalok be onására az Országunk irányításába. Csepelen ie sok ezer fiatal él, aki emelt fővel fog szavazni a Népfrontra. És ez különösen megszabja a Diez-szervezetek feladatait is. Népidemokráciánkban a választás a dolgozó nép érdekében történik, az agitátorainknak különös gondot kell fordítani, hogy megmagyarázzák az ország-gyűlés választásának jelentőségét. Jelentőség ez népünk számra azért, mert dolgozóink legfontosabb jaSraslatainak és országos jelentőségű törvényéinek megvitatása és megvalósitása a tö?!wAVfle!éníé?ek^yÍlvánltása» fizikájának szabad kibontakozásához ad nagy h«ÍJnőpíf!!Íi Je^®;Zősége tovább, hogy előre lendíti egész országunk és ezen belül Csepel fejlődését is. Ez az országgyűlés méginkább a népé, mert azok a munkások, doigozó paraaztok, és értelmiségiek kerülnek oda a nép képviselőikéik$, akik az ötéves x tefv megválósitását, a kultúra emelését, az ellenség h*rcÍDa? bebizonyittoták, hazaszeretetüket, szilárdságukat, hűségűket a nép ügye iránt, rátermettségüket a vezetésre. Mindez lehetővé teszi 8 ®ktiVafeban küzdjön a fogyatékosságaink ellen és ' ennek kijavítása folytán előbbre lendítse egész népgazdaságunk fejlődését. *Ii!íe?míny*to?Ainelle*t ne meg arr<$1> hogy bátran, őszintén, feltárjuk a nehézségeinket is. Az agitáció folyamán xx egész biztos fognak beszélni a kozellátás kérdéséről. Meg kell magyarázni, a tavalyi aszálv és hitD+ly9+-iC5;r^ánÍ kx*8íSt okozott és ennek ellére pártunk, Kormányunk idfzzü^effv^iP^Í01002^11!^101611 a 8ZÜk8ég®8 ellátást. És nem árt ha felidézzük egy kicsit a múltat, vagy megmutassuk, hogy a kapitalista országokban nogyan élnek a dolgozók. Talán legjobban tudnánk érzékeltetni ha Marinák József elvtárs szavait mondaná* el. Ak elmondotta,hogy azért mert a napi kenyérért küzdött, hogy a családjának betevő falatia leévan bK-r+nwh* ” zárták. Ezután a lakásából is kitették buíoraivlí e^üítf KeSaet néím ha*v i Horthy-rendszer -jóvoltából" hogy mégis fedél alatt íel?eí egl^tá gy‘ tengődni.^anem ^ 10 eZer' 3X111 voltuk haeonlő Srü^^/kőzBtt •A ’ 7-
