Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1954-10-07
' és csak ilyenkor látjuk, hogy ha jobb módszerekkel nyúlnánk a munkához könnyebben tudnánk eredményt elérni. Ott is mulasztást követtünk el, hogy az alapszerv vezetőségi tagok részére tartott előadássorozatban volt ugyan szó a pártcsoportok munkájáról azonban nem hiszem, hogy 2-3 szervező felelőst behívtunk volna és megkérdeztük hogyan sikerült a pár tcsopor tok munkáját megjavítani. I-ersze azért nem lehet úgy beszólni erről a munkáról mint ahol vannak pártcsoportok és még sincsenek, n mi pártcsoportjaink megvannak és a legtöbb alapszervben azért többé-kevésbbé dolgoznak is, de eze^ a hibák csak úgy lesznek megszüntethet ők, ha tőlünk kiindulva a kezdeti lépések megtételével és az elhagzott javaslatok figyelembevételével igyéc - sziink megoldani. Nekem az volna még a javaslatom, hogy a P.T.O. vezetője hetenként osztály, értekezleten számoltassa be az elv társakat, hogy kik vettek részt egy-egy pártcsoport értekezleten és legalább havonta egyszer a több segitség adása végett kell, hogy lelátogassunk egy-egy pártcsoporthoz. A 3. javaslatról nekem is az a véleményem, hogy veszélyes ha mechanikusan hajtjuk végre, nem egyszerre kell végrehajtani az egész kerületben, hanem helyenként. A P.T.O. helyes ha a pártbizottsági ülés után a véleményeket és javasra latokat megtárgyalja az osztállyal. A P.V.B. a jelentést és javaslatokat a kiegészítésekkel elfogadja. 2./ napirendi pont: Az építőipar helyzete a kerületben és a pártszervezet politikai nevelő munkájáról. Pl őad é_; Gattyán elvtárss. Gattyán elvtársi Pártunk III. Kongresszusán a K.V. beszámolója megállapítja, hogy az uj szak sz egyik jellemzője: az "Á" szektor rovására gyorsul a "B" szektor, a fogyasztási javak termeléséne; üteme. Pártunk határozata, a kormány programja uj helyzetet teremtett az építőipar terén: a nagy gyárópitkezések helyett sok, kisebb munka építését hozta létre. A változás legmélyebben és legelőször az építőipart érintette, amikor máról-holnapra le kellett állitani a munkát, átcsoportositani a dolgozókat. Miben jelentkezett ez? 1. / Profilváltozás folytán az addig teljes erővel, feszitett ütemben folyó gyárópitkezóst le kellett állitani, munkaerőt, gépet, nagymenynyiségü anyagot uj munkahelyre csoportosítani. $ csoportosítás folytén igen komoly munkaidő kiesés és anyagvesztesóg következett be. 2. / Nagysáámu falusi dolgozd hagyta el az állami vállalatot és maradt otthon. A magánipar bővülése és különösen a többi tárcák építőipari tevékenységének növelése nagy mértekben vont el dolgozót tőlünk. Mig ez óv januárjában a fizikai dolgozók létszáma 238o fő volt /a 25 és 24-es tröszt öádzeolvadása után/ addig a VIII. hónapban ez lement 1589- re, tehát 791 fő ment el. De ha figyelembe vesszük, hogy közben felvételek is voltak láthatjuk, hogy rendkívül nagy mozgás volt ezen időszak alatt. 3. / A változást nem tudta - s mint Pártunk K.V.-e megállapitotta - sok esetben nem is akarta megérteni a beruházd. Ebből kifolyóan a beruházási program állandóan változott: pl. a vecsési mezőgazdasági építkezés kijelölt összege looo/m-on felül, majd 3o/m Ft lett, végül teljesen elmaradt. Lényegében ez BMW&atkozik a többi F.M. munkákra is. 4. / A bizonytalan^, a beruházási program kiforratlansága, a tervek és költségvetesek hiánya jó alkalom volt arra is, hogy lehessen halászni a zavarosban. Meglazult a fegyelem, előtérbe került a könnyő életszínvonal emelés hulláma. A műszaki dolgozók elnézték, hogy laza normával, meg nem dolgozott munkáért fizessük ki béreket, mint pl. a Szigetszentmiklósi lakótelepen. Es amikor a tröszt vizsgálatot tartott az építés vezetősége megpróbálta elhárítani magáréi a felelősséget mondván, hogy _______________________________________________________________________________________________
