Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1952-03-27
í ■&z elvtársak által elkészített jelentés az en véleményűm szerint + is túl pozitív és a való élet nem ezt mutatja, mert ha a való élet ez lenre, akkor ilyen munka után a párttagságnak legalább 9o °/0-a • ^ rásztvenne a taggyűléseken, úgy hogy ez nem az ottani helyzetet tükrözi vissza és nem szolgálhat alapul a Pártbizottság értékelésénél. Azt hiszem, hogy még nem sikerült tudatosítani a Pártbizottságnak, hogy lényegében a taggyűlések a szervezeti élet koronái, hogy ott számot adjon a tagságnak a vezetőség az elvégzett munkájáról, hogy egész hónapban milyen munkát végzett és azt hiszem, hogy nincs tudatosítva, hogy az alapszervek titkárai nem információt adnak, hanem ott kell a tagság előtt be-zámolnia, hogy milyen munkát végzett a vezetőség és a határozatokat hogyan hajtották végre. Pl. hogy a Pártnak, mint élcsapatnak a megerősítésének a kérdésében milyen irányzatokat kell megvalósítani és a tagságot hogyan kell nevelni, erre kéL lett volna javaslatokat kidolgozni és beszámolni, hogy a hozott határozatokat hogyan hajották végre az elvtársak és hogy a pártmunkába hogyan kapcsolták be a tömegszfrvezeteket - elsősorban az üzemi DISZ szervezet részére milyen feladatokat szabtak és hogyan hajtotta végre, vagy rv a szakszervezet stb, A taggyűlésen a vitát az váltja ki a tagságból, hogy konkrétan, névsze-rint megnevezni, hogy egy-másik elvtárs hogyan dolgozott és az egyes elvi kérdéseket konkrét példákkal alátámasztani, beszámolni, hogy az alapszervezet munkájában mi volt a helyes, mik voltak a hibák és ha igy megy, akkor a tagság bele fog kapcsolódni, lesz vita, mert van mihez hozzászólni. Tehát a taggyűlések színvonalának megjavításához nagyon döntő a beszámoló helyes elkészítése és azt kell nekünk tudatosítani, illetve a Posztógyári Pártbizottságnak, hogy milyen jelentősége van a taggyűléseknek, - itt kidomborítani a kommunisták kötelességeit ezzel kapcsolatban az agitációs munkában. Véleményem szerint az éberség kérdése is le-lett szűkítve arra, hogy áll valaki az ajtóban a taggyűlésnél, vagy nem, de hem jött ki az, hogy a tagság, hogyan gyakorolja a Párt védelmének a kérdését a tagjelöltfelvételnél, mert azzal, ha semleges álláspontra helyezkednek, nem védik a Pártot. A technikai éberség biztositása feltétlenül fontos, de elsősorban azt kell látni, hogy a politikai ébersége milyen a tagságnak, hogy tudják mi a kötelességük a Párttal szemben. A beszámolóknál azt hiszem, hogy élesebben fel kell vetni az összes alapszervezetek felé, hogy a taggyűlések hónapról-hóngpra ismétlődnek és ne legyen az kifogás, hogy nen tudták a napot és a^órt nem készült el idejében ab beszámoló, hanem tartsák s.zemelőtt, hogy minden hónap utolsó hetében van taggyűlés és ha egész hónapban úgy készül a vezetőség, hogy amit végeztek, arról jegyzeteket készít, akkor ha valami dolog be is csúszik - amit a beszámolóban ki kell domborítani - könnyen helyre lehet hozni. Feltétlenül ki kell vinni az elvtársiknak a legközelebbi titkári értekezleten, hogy a Politikai Bizottság határozatát hogyan kell be dolgozni a beszámolóba és ^pártbizalmiak, népnevelők munkáját - itt mindjárt a feladatokat is megszabni - de azzal is kell foglalkozni, hogy a sztahanovistákkal, műszakiakkal mi a helyzet és megnézni, hogy a többi területeken is hogyan néz ki a munka és mik a problémák, úgy hogy ne legyen kifogás a titkárok részéről, hogy nem kapták meg a szempontokat a beszámoló elkls zitéséhez. Arait a Karsai elvtárs felvetett, azt a többi alapszervezetben is meg kell valósítani^ hogy kollektív legyen a beszámoló elkészítése, hogy a vezetőség közösen tárgyalja meg mindetnütt a Párt erősítésének és az oktatás színvonalának kérdését -Át I v. ■ -
