Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1950-03-10
^ •• 2 •• a ^ m | ^ * * ,"” 1 . . ^ -y,. t l ) . * . í A taggyűlések a Pártbizottság részéről elő voltak káa;zj |ve, a titkárokat előzőleg összehívtuk, az ólmait taggyál<|stíkiértékeltük, a felmerült hibákat megvitat tűk és megbeszéltük, miként £ell a hibákat kijavítani és mik a feladatokba taggyűlés jobb megszervezése érdekében# Ismertettük a NBPB határozatát* a taggyűlésekkel kapcsolatban, mely hozzásegít a jobb munka^ végzéséhez. Mindennek dacára az előkészítésben és a szervezésben komoly hibák fordultak elő. P.l. a.VB.i-as körzet bon. .6 órakor üzentek a tagoknak, hogy taggyűlés lesz. Vagy a IX-es körzetben, ahol spicces állapotban levő tag állandóan zavarta a taggyűlést. az üzemi taggyűlések szervezésében is baj volt, mert a Vámmentes Ki kö.t.őbe..n 56o tagból 172-e.n voltük^Je len. A rósz tógyár bán looo tágból olo-en. A titkári beszámolót a vezetőség előzőleg megtárgyalta, legalábbis; Így adta ki a Pártbizottság a titkárokbak. bok helyen ezt nem tartották be, igya titkári beszámolók nőm voltak elég konkrétak. Nem az alapszervezetek éle írének .an^^rára épültek fel. Pl. a Papírgyár és a Vámmentes Kikötőben, ahol a titkárok ys általános és országos problémákról számoltak be, vagy havi beszámolót tartották. Az ellenőrök előzetesen felülvizsgálták a titkárok Jegyzetét, amelyből a beszámolót tartották és csak így bírták némileg a kirívó hiányosságokat pótolni. A taggyűlések nem mondhatók sikeresnek, mert a kritika politikai élessége a gyűlés sikerének a fokmérője, s a ml taggyűlései leken nem Igen hangzott cl kritika. A taggyűléseken a tagság passiv magatrtást tanúsított, Vágy nem a tárgyhoz szólít hozzá- A felszóllalások sem voltak előkészítve, nem úgy értve, hogy a hozzászólók nem voltak kijelölve, hanem hogy a taggyűlés ^tárgyáról a tagság nem szerzett előre tudomást, s igy nem készt .lt senki j ól a .fe lszóllalására. A taggyűléseinken a másik végletbe is estek az elv társak, pl., a Shell gyárban túlzótfc, ^marcangoló önkritikát gyakoroltak, de a hibák kijavítására nem mutattak rá. Ezen hibák kisebb nagyobb mértékben minden szervezetiméi előfordultak.^ yy A tag- és tag jelölt felvétel kérdésénél is 'komoly hibák fordultak-elő. A legtöbb helyen az ajánlók. nem voltak jelen. A tagfelvételek nagyon mechanikusak voltak. Me^állapitható, hogy a tagság nem érzi a fe Idős égét a 'p ár tépi t és munkájában. az I-as körzetben a tag- es tagjelöltre Ívé tel kérd és ébe n ;pas.s iv magatartást tanúsító taggyűlést úgy aktivizálták, hogy névszer int szállítot tak fel elvt írsakat, hog^ szólljanak hozzad. Hogy mennyire nem érti meg a tagság, hogy a tagfelvétel ^kérdő* sében mik a ‘szempontok és milyen felelősségteljes munkát végeznek, arra példa a lá-P ősz tógyárban Győri elvtárs hozzászólása, aki azt kifogásolta, hogy miért kell azt felhozni, hogy a termelésben hány fkot ért el, vagy a terv köles önben mennyit jegyzett? , ha valakit tagnak, vagy tagjelöltnek javasolunk. Mindezek a hiányosságok alapján megállapíthatjuk, hogy a tagság nem érzi és nem tudja, hogy a legfőbb vezetőszerv a taggyűlés mely megvitatja a szervezeti életet, a helyes kritika és önkritika a lápján, amellyel a vezetőség munkáját ellenőrzi. Megállapítható, hogy a taggyűléseink nem minden esetben a KV határozatának szellemében, folytak le.Tudjuk azt, hogy a taggyűlés mindenkor a pártszervezet hű kópét alkotja fel kell lépni azok • / • e\ . ' . Á
