XXXV.10.c.1957. / 223. Művelődésügyi Minisztérium MSZMP Bizottsága. 1957.07.05. - 1957.12.21. Jelentések a Művelődésügyi Minisztériumban a racionalizálás lebonyolításáról, minisztériumi káderhelyzetről, pártcsoportok munkájáról
Ebben az időszakban a legnagyobb hibának azt tartjuk, hogy a párttagság nem tudott egységesen a központi pártvezetés mögé felzárkózni, hiszen súlyos hibák, fogyatékosságok voltak, amelyek nem lettek megfelelően tisztázva a párttagsággal együtt. Ezért közöttünk és a kiadók, valamint az irók között bizonyosfoku feszültség jött létre. Hiba volt az is, hogy pártszervezetünk elsősorban csak a dogmatizmus ellen harcolt. Október 25-án este taggyűlés volt, ahol javaslatokat igyekeztünk kidolgozni a párt- és az állami munka megjavításéra mind a saját területünkön, mind általában. /Emlitésre méltó, hogy egyes tagok követelték: a pártonkivüliek is vegyenek ezen a taggyűlésen részt, azonban a pártvezetőség ezt elutasította./ Ekkor szerzett a tagság értesütlést a tüntetésről.'Többen felvetették, hogy az egész mozgalom rossz irányban fejlődik, bár azt is le kell szögezni, bizonyos reménykedés volt egyes elvtársakban, hogy ez általános javulást fog előidézni. A következő naptól kezdve a harcok miatt megszűnt a hivatali munka és igy a pártélet is. £ A Nagy Imre-kormány megalakulásakor az előbb említett illúziók elő- w térbe kerültek és legalább is nyíltan nem hangzottak el azok a vélemények, melyek az általános veszélyre, az ellenforradalom veszélyére hivták volna fel a figyelmet. Azt látták az emberek, hogy most már nem a pártban lévő erők harcolnak egymással szemben, hanem az ellenség is felzárkózott, és folytatja harcát a hatalomért. Erről kevés szó esett. A KF-en is megválasztották a dolgozók & "forradalmi bizottság-"ot. Ennek tevékenysége főleg a belső ügyekre irányult. Ugyanakkor a vállalatokkal is tárgyalt, mert azok hozzá fordultak.^ /Helyiség-ügyek, a Horizont léte, a további tevékenységre vonatkozó 1 kérdések, stb./. A "forradalmi bizottságba" beválasztották az MDP- | titkárt, két párttagot és ffáxkenk két pártonkivülit. Meg kell jegyezni, hogy a Főigazgatóságon listádat sem ebben az időben, sem később nem állítottak össze,/hogy kiket kell eltávolitani. Párttagok ellen nem indult meg akció. Általános elvi és politikai kérdésekről élénk viták voltak. De a munkatársak egységesek voltak abban, hogy egymást ^ magvédik a külső ellenforradalmárok túlkapásai tói. (Azt is meg kell W jegyezni, előfordult olyan eset, hogy a forradalmi bizottság párton- kivüli elnöke szállt szembe a Müvei Nép Kiadó vezetőivel, ért azok szövetkezetté akarták átalakítani az állami kiadót. Természetesen, voltak helytelen, az ellenforradalom hatása alatt kialakult nézetek. Néhány volt MDP-tag átvette a demokratikus forradalomról , a népi megmozdulásról, a nemzeti kommunizmusról stb. szóló jelszavakat._ A káderanyagokat a KF-en is szétosztották, azonban még a pártonkivüli Jmunkatársak is megdöbbentek, mikor a Műszaki Kiadó "forradalmi bizott- \ sága" feljegyzéseket készitett a káderanyagokról nyilvánvaló célzattal. Ezt a korszakot talán úgy lehetne összegezni, hogy a KF dolgozói általáhan passzívak, ijedtek, tanácstalanok voltak, vitatkoztak az eseményekről és latolgatták, hogyan alakulnak tovább. Munka ebben az időszakban nem folyt, nem is folyhatott. November 4-e után a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után“nacíonaiista~nézetek ütötték fel a fejüket. Nagyhatalmi politikáról beszéltek és az ismert revizionista nézetekről vitatkoztak. A munka először élelembeszerzésre és egyéb hasonló feladatokra szorítkozott /károsultak segélyezése, előlegek kifizetése stb./. 1 [cmszAoos LEVÉUk.- 2 - / A
