Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.108.a/3)
1949-08-08
1 /■ f A. \ 'défifékerb és ^a^iífirá szerkezetét, működését szabályozó alaptörvény. A magyar népi demokrácia az első alapkövét már kirakta 1946. február 1-én - a Magyar Köztársaság törvényével. Pártunk már 1948. májuséban közzétett program-nyilatkozatában megállapította, hogy országunk fejlődésének olyan szakaszába ért, amelyben elengedhetetlenül fontos, hogy megalkossuk népi demokráciánk alaptörvényét, az uj alkotmányt. Rákosi elvtárs 1949. május 31-i beszédében a választási eredmények kiértékelésénél mondotta - "A választások után közvetlen küszöbön álló feladatok közé tartozik az uj népköztársasági alkotmány megvalósitása is." Ez az alkotmány számot vet a szocialista fejlődéssel, rögzíteni fogja az eddig elért eredményeket és olyan lesz, hogy elősegíti a fejlődés további menetét. Ennek megfelelően a többi népi demokráciákhoz és a Sz.U. alkotmányához hasonlóan létrehozunk egy elnöki tanácsot, amely lehetővé teszi a feladatok^, megoldásának meggyorsitását • Szabályozni fogja ez az alkotmány az állam és az egyház viszonyát, mégpedig oly módon, hogy szigorúan n el fogja választani az államot az egyháztól. A Magyar Függetlenségi Népfront egyik elsődleges feladatának tekinti az uj magyar alktomány megalkotását "Köztársaságunkat a szó teljes értelemében népköztársasággá akarjuk és fogjuk fejleszteni. Hatóságainkat a dolgozó nép széles tömegeinek kell ellenőriznie. Az állam igazgatásába a hatalom gyakorlásába a dolgozó nép tizezreit kell bevonni. A dolgozó nép jogait és kötelességeit, a feltétlen vallásszabadságot, népi demokráciánk nagy vivmányait, a dolgozóknak a reakció és a kizyákmányolók fölött kivivott győzelmeit szentesítő népköztársasági alkotmányt törvénybe kell iktatnunk. Ebben a történelmi helyzetben fokozott érdeklődéssel fordulunk a népi demokráciák állam-épitésének általános / tapasztalatai felé, annál is inkább, mert minden népi demokratikus rendszer lényege alapvetésében ugyanaz - következetes törekvés a proletár diktatúra funkcióinak minél eredményesebb megvalósitása. begyük szemügyre a népi demokratikus államok alkotmányainak .legfontosabb közös sajátosságait, /tudjuk, hogy a Sz.U. az 19’24-es alkotmányát 1936. november 25-én hatálytalanitotta és megalkotta az uj szocialista alkotmányt, az Albán Népköztársaság 1946 március 15-én - a Bolgár Népköztársaság 1947 február 4.-én, a Lengyel Köztársaság még í ínem alkotta meg uj alkotmány tervezetét, de mát 1947 febr. 19-én kiadta ■; a Lengyel Köztársaság szerkezetéről a legfőbb orgánumok szervezetéről é#, f^hatáskörétől, valamint a polgári jogok és szabadságok megvalósitásáról szóló kiálltványokat szóló kiállt vány okát, - a Román % Népköztársaság 'íU': 1948. április 13-án fejezte be alkotmányát,- és Csehszlovákia 1948.május 9~én hagyta jovó az alkotmányról szóló törvényt. Az összes népi emokráciák alkotmányát elsősorban az határoljy el a polági alkotmányoktól, hogy világosan kifejezi sőt hangsúlyozzák államuk reális tartalmát, osztály jellegét, az állam rendeltetését. Kiemelik annak, kapcsolatát a társadalmi és gazdasági renddel, megvilágít jak azokat a Zr célokat, amelyeket az állam maga elé tűzött. A szocialista alkotmány elsőrendűen döntő sajátossága az - és érvényesül a magyar alkotmányban is - hogy hóven tükrözi vissza, azokat a Változásokat, amelyek az államban annak gazdasági, társadalmi és politikai életében az alkotmány lezárt időpontig végbementek. A szocialista alkotmány tehát nem megtévesztő program-adás, hanem a reális valóság ist^er - tetése és illúziók helyett a tényekre a tények erejére épit. Sztálin elvtár3 mondotta a szovjet uj alkotmányáról, hogy‘történelmi okmány lesz a szocialista alkotmány - és ilyen történelmi okmány az uj ^ magyar alkotmány is,amely szinte egyszerűen és tömören, szinte a jegyzőkönyvi stilusban tárgyalja a szocializmus tényeinek győzelmét a Sz.U.ban. A tőkés országok alktománya a képmutatás eszköze - a szocialista ' alktomány a felvilágositás egyik médja. Fegyver a dolgozók kezében a múlt maradványaival szebben valé küzdelemben ./. l ^r" ■ •—• 3
