Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.108.a/3)
1949-08-08
A/ v ■ ** szfavHiSii. erő a szocializmus építésében. É — :yvr--- " Amig a burzsoá államok alkotmányai általában az államnak ágyak szelvényét, mégpedig legtöbbször csak legmagasabb hatalmi szervének efyreszét tárgyalják - addig a népi demokráciák alkotmányai megfelelnek az alkotmánnyal szemben támasztott tudományos követelményeknek és teljes keresztmettszetében /társadalmi, gazdasági, politikai és^szervezési rendszer/ mutatják meg államaikat a maguk élő valóságában. Ezirt alaptörvényei a népi demokráciák országainak a népi demokratikus alkotmányok a szó valóságos, teljes és magasabbrendü értelmében. A népi demokráciák alkotmányai megbonthatatlan egészeként jelentkeznek és azoknak egyes fejezetei nem tekinthetők sem elvileg sem pedig gyakorlatilag különálló részeknek, amelyek különválasztva a többi fejezetektől lennének tárgyalhatok. Amig a burzsoá alkotmány abból a megygyőződósükből indulnak ki, hogy kapitalista rendszer megingadhatatlan és fő pilléreiket ez alkotja, addig a szocialista és népi demokráciák alkotmányai abból indulnak ki, hogy győzött a szocialista rendszer és a kapitalista rendszerek teljes és tökéletes likvidálása és megsemmisitése a cél. A burzsoá alkotmányok hallgatólag abból indulnak ki, hogy a társadalomban antagónisztikus vagyis ^ellentétes osztályok vannak, hogy vannak ki zsákmány) lók és kizsákmányoltak és ezt a rendszert akarják meg szilárdítani. Addig a mi alkotmányunk abból indul ki, hogy a társadalomban nincsenek többi ellentétes osztályok, hogy a társadalom két egymás iránti baráti osztályból áll, - munkásokból, r^éB parasztokból, hogy a társadalom vezetése a leghaladottabb^osztály a munkásosztály kezében van, hogy az alkotmányra azért van szükdég, hogy a dolgozóknak tetsző és nekik kedvező társadalmi rendszert megszilárdítsa. A burzsoá alkotmány szerint vannak nemzetek és fajok, amelyek nem teljes joguak vagyis vannak teljes jogú és nem teljes jogú. nemzetek és van még egy kategória a gyarmati népek, amelyeknek még kevesebb joguk van, mint a nem teljes jogú nemzeteknek. Ezzel ellentétben a mi alkotmányunk és a szovjet alkotmány mélységesen internacionalista, amely ebból indul ki, hogy minden faj és nemzet egyenjogú, hogy a bőrszin vagy nyelv külömség vagy bármilyen más külömbség nem szolgáltat okot a nemzeti jogegyenlőtlenségre, hogy minden nemzetnek és fajnak^- függetlenül mull? vagy jelen helyzetétől erejétől vagy gyengeségétől - egyforma jogikat kell élveznie a társadalom gazdasági, szociális, állami és kulturális életének minden ^területén. A burzsoá alkotmányokra a demokratizmus szempontjából két csopoi’tra oszthatók - az alkotmányok egyik csoportja egyenesen tagadja vagy ténylegesen nullára redukálja a polgárok jogegyenlőségét, a másik csoport készséggel magáévá teszi, sőt ki is kürtöli a demokratikus elveket, amellett azonban olyan megszorításokat és fenntartásokat alkalmaz, amelyek a demokratikus jogokat és szabadságokat lényegükből teljessen kiforgatják. Beszélne* az összes polgárok egyenjogúságáról, de ugyanakkor a választási jogot pl. függővé teszik - egyhelyben lakástól, értelmiségi, sőt vagyoni cenzustól vagy pl. a nőkrd nem vonatkozik az egyenlő jog. A mi alkotmányunkban ilyen megszorítások nincsennek-^nincsenek aktiv vagy passziv polgárok, minden polgár aktiv, nincs jogi külömbség férfi és nő között - vagyonosok vagy vagyontalanok, képzettek vagy nem képzettek között. Az összes polgárok egyenjogúak. A társadalom elfoglalt helyét nem vagyoni helyzetük vagy nemzeti leszármazásuk és nem hivatali elfoglal! tságuk állapítja meg, hanem személyes képességük^ és személyes munkájuk. A mi alkotmányunkban nincsenek formális jogok, mint a burzsoá alkotmányokban, hanem a fősúlyt a jogok biztosítására helyezi. Nemcsak deklarálja, hanem biztosítja az alkotmányban foglalt összes jogokat, biztosítja is azokat törvény formájában — biztosítja a munkára való jogot, a tervszerű gazdálkodás alapján. A munka a társadalmi és gazdasági élet alaptényezőjévé emelkedik, polgári kötelességé nemesedik, amely minden munkaképes állam-polgárnak becsületbeli ügye - ezt a Szatlini alkotmány ki&ejezi azzal, hogy ./. j ’ 4 1 ■ ■" — 1 —.■■•* * - -- ■'*1 .........................• " ................. s z