Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.107.a/3)
1955-01-21
I a® ?-. í rá, hogy a minősítéseket a Párt szellemében fogják elvégezni. Több alkalommal felvetették annak a bizottságnak, hogy nem helyes az, hogy az Akadémiának lesznek egy alárendelt szerve. Feltétlen gondoskodni kell arról, hogy az odaítélést végző bizottságban a kommunista tudósoknak nagyobb súlya legyen. Azon van most a hangsúly, hogy milyen mádon lehetne most ezt a hibát kiküszöbölni? Mi a kerület feladata ezzel kapcsolatban? Az egyrészt összegyűjtött anyagot ki kell egészíteni még a más tudományok terén összegyűjtött anyaggal és eljuttatni a KJ, tudományos osztályára. Sohasem jelentkezik egyirányú elhajlás csak egy felé. Tehát amikor most jobboldali elhajlásról beszélünk, baloldali elhajlásról is kell beszélnünk, pl. az ás p iránt líra vonalán. -Lgen tehetséges embert félreállitottak papír kát erlapok miatt és az illet"t nem engedik tudományos mun kához. Ez a baloldali elhajlás odaáig ment, hogy provokatív m'dszerekkel a párttagságot egyenlővé tették a tudományos ismeretekkel. Tehát azt is tapasztalták, hogy ^ aki párttag, oda kell adni a tudományos fokozatot, még ha a. tudományos ismeretei gyengék is. Meg kell állapítani, hogy: tudományos fokozat annak jár, aki komoly tudományos munkát végez és aki a nép ügyét szolgálja. Ha ezt az elvet következetesen keresztül visszük, akkor a sérelmek orvosolhatók. A tájékozatlanság kérdése. Ez elég nagyfokú* Az értelmiség érdeklődő, főleg a j elenlegi - politikái problémák iránt. agy—-f-elve tudott náluk cJu^OoZxaviaban aZ államhatalom kérdése. A Szabad Nép meglehetősen szűk anyagot közöl a külpolitikai életből, .v Magyar Nemzet sukkal színesebb, stílusosabb irodalmi fokon tárgyalja ezeket a problémákat. Ezért terjed inkább a Magyar Nemzet. Az értelmiség tájékoaa tlanságának kérdését alátámasszák olyan körülmények, mint a júliusban és az évvégén megejtett racionalizálás, mivel az az ért el mi aégi réteget érintette, a racionalizálást egyes szempontokból ^kiindulva helyesnek és szükségesnek tartották. De az utóbbi idők ben elterjedtek olyan hírek, hogy a racionalizálás nem érte el a célját, nem csökkent az adminisztrációs létszám. Teliát feltétlen káros vol a racionalizálás az értelmiség kciziátt szerint, mert nem érte el a célját és egy csomó embert szembeállított a Párttag. Fel kell vetni'a kérdést, ogy miért tudott elbukni a racionalizálás olyan mértékben, amilyen mértékben elbukott? Érdekes, hogy kb. másfél évvel ezelőtt a Szovje tűnióban is megindult a Minisztériumok létszámának csökkentése és a dolgozók átállítási termelő munkába. Olvasta, hogy ott is nagyon nehezen megy a dolog. Hasonló módszerekről számol be a Pravda, hogy ott is uj osztályokat, hivatalokat létesített k, ahol sikerült a régi kikerülőteket_ újból elhelyezni. Ha tavasszal újra felmerül ez a kérdés, már sokkal nagyobb problémát fog jelenteni a pártszervezeteknek. Felmerült a kérdés az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban is. Értelmetlennek tűnik első pillanaton, Hogy Magyarország miért maradt ki a felsorolt államok közül, hiszen Németország, Csehország, Lenggyelország hátrább áll a tudományos kutatások terén mint mi. Itt több kérués vetődik fel. Nincs nyersanyagunk? A többi országoknak sincs. > békekötés tiltja, hogy ezzel foglalkozzunk? Németországnak is tiltja, az ő megállapítása- 5 -ORSZÁGOS LEVÉLTÁR