Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.106.a/1)
1950-06-11
■am » /\ Mi kénytelenek voltunk pártbizottságé ülésen megfedni az Gépgyár párttitkárát, mert "egyszerűen" elfelejtette" leadni- •»—tng'-''" ‘ felvételi kérelmeket az alapszerv taggyűlésekre. A jövőben még sokkal keménytebben kell kezelni az ilyen pártszerütlen h lazaságokat. A másik gyengeáége a tagjelöl bekkel való munkának a felvétel körüli éberség hiányában mutatkozik. Nem egyszer fordult elő, hogy pártbizottságunk nalc közel annyi felvételi kérelmet kellett visszautasítani a taggyűlések által elfogadottak közül, mint amennyi megfelelt. Egyszerűen a pártvezetőségek hanyagsága és a taggyűlés elé való felületes előkészítése következtében nyugatos katonatisztek, kispolgári karrieristák jelentkezésének elfogadása miatt. Ezen a téren felmerül az ajánló felelőssége is. r | , I Előfordult, hogy Endre László íjászta tömeggyilkosnak, Szálasi legjobb emberének unokatestvére a Feltengyárban két ajánlót kapott. A Csiszolókorong és Vasszerkezeti gyár pártvezetősége talán még ma sem ért velünk egyet abban, hogy nem fogadtuk el annak a - különben valóban kitűnő-munkásnak jelentkezését -v aki kétszer lépett be és ki a munkáspártokból, a felszabadulás előtt és után is önállósította magát, majd becsukta üzemét és amikor úgy látta, hogy ismét jőbenne párthoz tartozni, fr-s beadta felvételi kérelmét. Hiba az is, hogy tagjelöltet nem a tömegszervezetekből, a párt előislcolájából nyerünk. A "jó termelő munka", amire az ajánlók rendszerint hivatkoznak, önmagában nem elég, szükség®® van a jól végzett társadalmi munkára is. Utoljára említem, de nem utolsó fontosságú a felvet tagjelöltekkel való foglalkozás hiányossága. Bár vannak üzemek,pl. Féltén, vagy a 'Pamutfonó, a Tejipari és Konyhagépiparinál, ahol a tagjelöltei, munkával is el vannafe látva és oktatásukat is biztosították, több az olyan üzem, ahol nincs igy és a titkárok különösen keveset foglalkoznak személyesen a felvett tagjelöltekkel. A tagjelölt kérdés elhanyagolása tűrhetetlen elvi hiba, a pártépités elhanyagolását jelenti a proletárdiktatúra erejének gyengítését. A felvétel számszerű és minőségi gyengesége oka a mi munkánk gyengeségében rejlik, mert a dolgozók vonzódnak a mi nagy Pártunkhoz. Pártszervezeteink szervezeti fejlődése az elmúlt két esztendőben megindult, abban az értelemben is, hogy megkezdődött az üzemi pártszervezetek alapszervezetekre való decentralizációjának folyamata. A műhely ve z< tőségek azonban sokszor csak papíron voltak meg és nem is nagyon ismerték őket. A Budai Pamutfonóban pl. a szakszervezeti mühelybizotsággal tévesztették össze. A-z üzpmi pártvezetőség inkább csak információs hálózatként támaszkodott JU?,., mint tényleg valóságos alapszervezetekre. Pl. a. Gammában, Pamuttextilben. Sokszor előfordult, hogy a műhely távoleső termelési egységekbe tartozott, vagy a vattomüszak miatt ajvezetóség egymással, a pártiitkár a tagság nagyobbik részével nem volí képes találkozni. Ezek a vezetőségek pártmunkájukat nem is vették túlságosan komolyan, hiszen annyi objektív nehézség akadályozta annak elvégzésében, hogy azok nak leküzdésére, segítség nélkül nem voltak elég erősek, segítséget pedig nera kaptak és a feladat elvégzését igy egyszerűen lehetetlennek is tartották. /. Pl. a Kábelgyárban, ahol az egy nap 24 órfláában 5-6 műszak, a legkülönbözŐBb időkben kezdett. Ez bonyolulttá és lehetetlenné tette azt, hogy kialakuljanak a stabil alapszervek, illetve az állandó pártmunkás hálóóai Ezt úgy oldottuk meg, hogy átbeszélve a szovjet vezérigazgató elvtárssal ő igen rövid, idő alatt átállította az üzemet legnagyobb részben 3-as mftsaaksra, ami által lehetővé vált a párt belső szervezetének kialakítása ós állandósítása.
