Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.105.a/6)

1952-03-21

? I ■V ■ I . a - 11 - f I rfiyj. Egyetértek azzal, hogy vannak pártvezetőségi tagok, VÍ^>leb les lilik az instruktori munkát. Ez általában élesen nem mutatko'J5«J^c|yfeeg, de pl. a Fémtömegcikkekben 2o percet kellett várnom, mire vm^ákf. elő­került. De tapasztalható ez másutt is. Általában az a tapasztala­tom, hogy a kisebb üzemek titkárai sokkal szívesebben veszik az instruktorok látogatásait és jobban megfogadják a tanácsokat. Szeretnék reagálni arra,htogy mi megállapítjuk a tényeket, de nem teszünk semmit. Ez megmutatkozott akkor, amikor Rákosi yslvtárs be­szédének tárgyalásánál .komolyan megnőtt a hallgatók száma, de az­után ismét lecsökkent és nem tettünk semmit, hogy megnézzük ennek az okát. Szeretnék azzal foglalkozni, hogy a konferenciavezető elvtársak ré­széről állandóan felvetődik a házbeli elvtársak gyenge felkészült­sége, ami'igen nagy hiba. Ez azért van, mert az elvtársak nem tart­ják be a tanuló-félnapjukat. Én magam is a héten két határidős fel­adatot oldottam meg és ezért elmulasztottam betartani. A konferen­ciavezető elvtársak felvetik, hogy ez kellemetlen a külső elvtársak * felé, mert a párt-apprátusra úgy néznek, mint irányítóra. Arra ké­­^ rém az elvtársakat, hogy legközelebb úgy készüljenek fel, hogy a N külső munkatársak tényleg fejlettebb, képzettebb elvtársakat lás­sanak bennünk és akkor gyakorlati munkában is több segítséget fo­gunk tudni adni. | ‘ Reá d i á t o r ; Én kritikával szeretnék élni a kerületi Pártbi­zottság felé. Januárban pártiskolára lettem javasolva, de lamarad­tam, Februárban szintén és most megint. Nem tudom milyen káderpoli­tika az, hogy állandóan kádereznek és nem visznek el. .Én ezt nagyon helytelennek tartom. A magam részéről az instruktorok munkáját úgy képzelem el, hogy járjanak le az üzemrészekbe, azután pedig hívják össze a vezetősé­get és mondják meg, hogyan látják s munkát és mit, milyen módszer­rel kell kijavítani. S z a b ó n á elvt.: Mikor elolvastam az irodalmat, az ragadta meg figyelmemet, hogy elmondja, mi a teendő olyan esetben, ami­­kor egy-egy instruktornak 25 üzeme van. Felvetődött, hogyan fogja át, hiszen nem tudhat mindegyikbe egyformán kijárni. Megmagyarázza ! a brossura, hogy nem minden üzemmel kell egyformán foglalkozni. A gyengébekkel többet kell foglalkozni, az erősebbeket inkább csak ellenőrizni kell ás ahol hiányaság mutatkozik, ott kell segiteni. Felveti még azt is, hogy szoknak az üzemeknek a titkárait, ahová napközben ritkábban tudnak kijutni, esténként csoportos megbeszé­lésre hívják be, ezen keresztül is tudnak segíteni. Megragadta az is a figyelmemét, hogy a Sz.U.-ban az üzemlátogatások előtt tanulmányozzák a párthatározatokat és ennek alapján az üzemi pártvezetőség határozatait, valamint azt is, hogy a megkapott fel­adatokat az üzem hogyan hajtotta végre. |n ezt még nálunk nem ta­pasztaltam. Azt hiszem ezen kellene elsősorban javítani. A másik az oktatás kérdése, ügy látom, hogy mi liberálisan kezel­jük a tanulófélnapokat. Mégpedig abból látom ezt, hogy az instruk­tor elvtársak elhatározzák, hogy szerdán délelőtt tanulunk. Bene­dek elvtárs azonban kiad egy feladatot, amit azonnal végre kell hajtani. Ekkor elhatározzák, hogy egy másik napon tanulnak. De ak­kor megint kapnak egy feladatot és Megint veszélyben forog a tanu­lófélnap. És igy múlnak el a hetek. Azt hiszem ezen a hiányosságon elsősorban az osztálytitkároknak kellene segíteni, olyan formában, hogy kemény 'ellenőrzést gyakoroljanak. Helyesnek tartanám, he néha megkérdeznék az elvtársakat, hogy milyen irodalmat vettek át és ké­szültek-e egyáltalán. | I ^ * B 1 ■ ' /'l t . ' ' *

Next

/
Thumbnails
Contents