Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1950-10-03
/ “ 1 üké „ / Készült 2 példámybgn 8 I ! U ■ ' 4U& 7 I ' 1 Jegyzőkönyv . Felvétetett 195o.október 3.-án, a Magyar Dolgozók pártja X.ker. Füzér u.l3.sz.a. helyiségében, a Pártbizottság ülésén. Jelen vannak: Stahler elvtárs a Bp.Pártbizottság kiküldöttje, Kontha Gyuláné kerületi titkár, Farkas István szervezőtitkár, Simon Margit kádertitkár h., Hévizi István agit.-prop. titkár, Tóth Illés termelési titkár, Fehérvári Rezső a kerületi Helyi Tanács elnöke, Berkes Sándor Disz titkár, Farkas Péter Lampart főmérnöke és Bodrogi Gézáné jegyzőkönyvvezető. Farkas: Üdvözli a megjelenteket, a pártbizottségi ülést megnyitja, bejelenti a napirendet: 1./ Béke-kölcsön jegyzés tapasztalatinak kiértékelése. 2./ Augusztus havi termelési jelentés, Hévizi; A Béke-kölcsönjegyzés munkájában a legelső és leg' /#**■ sulyaosabb hiányosságnak tartja az agitáció nem kielégitő minőségét. A norma-rendezés után felfrissitettük az agitációs csoportokat. A régi agitátorok közül kb. 23oo-an maradtak meg az átszervezés után, az akció 3orán pedig 6300 agitátor dolgozott. Ez azt jelenti, hogy a régi agitátorok száma megsokszorozódott olyan erőkkel, akik még nem vettek részt aktivan a munkában. Elsőizben szerepeltek a tömegszervezeti agitátorok, de még inkább vonatkozik ez a pártonkivüli népnevelőkre. Kétségtelen, hogy az első hiba az agitátorok kiválogatásából indult ki, ami egyes üzemeknél különösen érezteti a hatását. Elsősorban a Siemensben, ahol 250 főre történt a kiválogatás, amit a pártszervezet nem volt képes kézbentartani, mert nem volt kellő ereje hozzá. Nem volt reális a 6300-as szám sem, mert 41oo-ban látja azok számát, akik képesek arra, hogy jó munkát tudjanak végezni. A fő hiba azonban az agitáció minőségében volt. Az agitációs iskolákon is az volt a hiányosság, hogy nem igen tért vissza a tar(9 talomra, holott ez lett volna a főkerdés. Pl. nem a béke volt a központi kérdés és számtalan más, a lakosság részére igen nagyjelentőségű problémát nem huztak kellően alá. Pl.„a nemzetközi helyzet alakulása, a béke megvédésének reális lehetősége stb. Az agitációs iskolák nem voltak elég mélyek, csak a felszínen mozogtak. Hibának látja továbbá, hogy csak a taggyűlésen került nyilvánosságra a feladat és igy nem volt idő modszerbelileg is kioktatni az agitárokat. így felszines, jelszavas és nem eleg mélyreható volt az agitáció. Ez kiterjedt az egyéni agitáción kivül az Írásos agitációra és a kisgyülésekre is. Plda erre a Hubert és Siegmund a X/14-es körzet stb. A taggyűléseken általános hiba volt, hogy a titkár elvtársak nem konkretizálták eddig elért eredményeinket helyi viszonyokra és ez átterjedt az agitációra is. Pl. a Drasche téglában a titkár elvtárs úgy foglakozott a kérdéssel, hogy sok ház, sok gyár épület, de nem hozott fel semmi konkrétumot. Hogy mennyire nem volt alapos az agitáció, azt bizonyltja, hogy a Radiátorban egy magkéazitőnő semmit nem tudott a kinai eseményekről, a koreai háborúról, holott a beszé&etés folyamán kiderült, hogy érdekli és sziveden^foglalkozna ezekkel a kérdésekkel. A Fehérneműben maguk a népnevelők sem ismerik a nemzetközi események legfrisebb részeit. Mindezen veszélyekre felhivta kerületi agit.-prop. osztály a titkárok, agit.-prop. felelősök figyelmét, az iskolvezetőket is egy értekezlet keretében, mindnyájan hozzászóltak, Ígéretet tettek a hibák kiküszöbölésére, helyszínen is ugyanezekre felhívtuk a figyelmet, mégis bekövetkez — — / > > i
