Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/3)
1950-05-13
u : - 7 - i Kontháné : A visszaesés bizony jelentős. A tegnapi vállalatvezetői értekezlet nem nagy pozitívumokat hozott. Igyekeztek mellébeszélni és sértődöttek voltak. Valóban egyoldalu_ volt a bírálat, azonban most tényleg túlnyomó részben van a rossz. Önkritika egyáltálában nem volt. Egy-ket helyen vetődött csak fel, igykezni fognak javítani a munkájukon. De általában a felelősség kérdése nem jött ki. Gyakrabban öszsze fogjuk liivni a vállalatvezetőket és megmondjuk, hogyha igy fognak viszonyulni a Párthoz, nemsokáig maradnak a helyükön. Minden vonalon, úgy agitációs, mint oktatási vonalon felvetettük ezeket a kérdéseket. Hogy mit jelent normacsalónak lenni és hogy ezeket a szemináriumokon szintén vessék fel a hallgatóság felé.Foglalkoztunk a darabbérezés kérdésével is, megmagyarázva, hogy ez nem jelent visszaeséd, normarendezést, hanem egy világosabb bérrendszert. I Újabban ifjúsági behívásokat is csináltunk, hogy az ifjúság lendítse ezeket a kérdéseket, és a tömegszervezeteket is belekapcsoltuk ebbe a munkába. Tóth elvtársnak feltétlen bőviteni kell az aktíva hálózatokat, mert sok esetben nem tudunk semmi konkrétumot. Az újságok több esetben hoznak le ol.an bércsalásokat, amelyről a kerület nem is tud. Persze azért már tettünk egy-két intézkedést,^egyet elbocsátattunk, kettőt pedig elhelyeztünk. Az uj választásokból jÓ2> kikerülő elvtársakkal bővítse ki k Tóth elvtárs a hálózatát ás egy-két eset kivzsgálásával megbízhatja Lévy elvtársat is. Helyesli a háromszögek behívását, mert ez többet ér a rendszeretelen kiszaladgálásnál. A darabbérezá3 kérdésében 4-5 olyan üzem van, ahol már látni lehet valami képet. Tóth elvtárs a vállalásokat nézze meg egyes helyeken, mert ha ezeket teljesítették volna, akkor a tervek túl lennének teljesítve. Farkas Péter: Igen nagy hibát lát abban, hogy több osztály, pl. a normairoaa, bérosztály stb. szinte el van szakadva az üzemtől, mert ezekkel külön, önállóan, a minisztérium foglalkozik. Tóth elvtárs ezt a kérdést vizsgálja meg, mert ez szervezetelenségre vezet. Azonkívül az egyéni felelősség hiányát okozza, hogy a vállalatvezetés egész szervezete ingásban van. Állandóan jönnek-mennek, változnak. Véleménye szerint a fontos funkcióban lévőket nem szabadna állandóan változás íratni. Pl. a bérosztály vezetőbe elment katonának, mások is és nincs,aki a hibákért felelősséget vállano. Avállalásokat pl. a Lampartban végrehajtsák a munkavállalók, de nincs látszata, mert a selejtes termelés következtében ez a Ft. értékben nem mutatkozik meg. Mert le termeli kg-ban, de ez a Ft. értékben nem mutatkozik meg, bár rengeteg anyagot felhasználnak. Pl. felajánlottak 7 szivattyút és megcsináltak 2o-at, de ebből csak kettőt lehet használni. Gólya: Igen nagy hibának látja, hogy csak a fizikai dolgozóknál nézzük a felelősség kérdését, a műszakiakat nem vonjuk felelősségre, a ro :sz^munkájukért. Azt találná jónak, ha a helyszínen néznéík meg a háromszögek működését és a helyszínen világítanánk rá a hibákra. Ez a múltban is igen jól bevált. Rózsa: Egyetért Gólya elvtársssal a műszaki értelmiség kérdésében, mert gl. a Radiátorban az egyik raktár anyagát kidobáltatta a műszaki ellenőrzés vezetője és amikor a munkások ez ellen felháborodva tiltakoztak és fegyelmi elé állították, egy ÁÉK tanácsos majdnem hogy a dolgozókat szorította sarokba. Igen szigorú pénzbüntetéssel akarjak sújtani és az ÁÉK tanácsos még megrovásban sem engedte részesíteni. Azonban az ügy még nincs befejezve. F i . 9 / I
