Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1956-08-31
Vagy nyugaton volt rokona, nem számított, hogy 1925-ben, vagy 45 utón ment KI * Felveti, hogy 34 javaslatot készítettek vidéki munkára, félév alatt loo vezető kádert kellett kiadni a kerületnek, nyugatos, Gzdp. nem mehetett, az utóbbi osak megfelelő irányban. Sokszor becsületes rátermett elvtársák szorultak háttérbe, ugyanakkor kénytelenek voltak gyöngébbekhez hozzányúlni. Ezé* kozul az elvtársák közül sokban beváltak. Számtalan példa volt, hogy 1 év múlva visszajött a káder, nem sziveson tanulta, az elvtarsak.. Ugv érzi , hogy az eredmények mellett ezeket a hibákat is becsületese n fel kell vetni, z jellemző volt a személyzeti vonalon dolgozók munkájára. Személyzeti munkával kapcsolatban felvetődik az, amit a jelentés is felvet, azzal egyetért. Gyakorlati oldalát nézzük igazolva láttuk amit a uikk felvetett, ha az életet nézzük cáfolva van a cikk. Saját elité zelósiiket a személyzeti vezetők nem t diák megváló si tani üzemi, gazdasági felsőbb vezetők miatt sem. Gazdasági vezetők nera veszik figyelembe a személyzeti véleményét a káderek beállításánál, kiemelésénél. Az elbocsájtásnál az aláírást a személyzetisre bizta az igazgató, igy szembeállította őket a munkásokkal. Ilyen Körülmények között nem tudnak jól ^ dolgozni, igazolva van a megállapítás nincsn szükség rájuk. Ha kédermunkát nézzük akkor szükség van, arra, hog;/ egységes irányítása legyen ennek a munkának, feltétlen szükséges, hogy nagyobb hatáskörrel rendelkezzen, sokkal harcosabb elvhübb , bátrabb elvtarsak beállításával, Mai körülmények között ezt a munkát csak a gazdasági vezetőkre bizni nafyon veszélyes lenne. Nem kóderes sem az igazgató, sem a főmérnök, sokat ell tenni, hogy azok káderesek legyenek. Lámpagyárban négy harcot kellett vívni, hogy a függetlenített ágit.prop. titkárt személyzeti vonalra vegyék fel, ugyanakkor osztály idegent helyeseit oda a minisztérium. Felfesd függésben varinak, ott nem merik megmondani, hogy nincs szükség hogy a minisztérium adjon dolgozót. Ez nem jelenti azt , hegy minden javaslattal ozaabe kell helyezkedni. \ Bojtor elvtárs felvetette, akik nera tanultak és pártmunkát végeztek azok most hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Ebben van egészséges vonás is ha ugy van megoldva ahogy kell. Kkik a fejlődésben lemaradtak és tovább sem akarnak tanulni , ott” a mai követelményeknek megfelelően kell végrehajtani az intézkedést. Szőczi elvtárs felvetette, hogy műszaki fonalon nincsen még az ösztönzés, hogy funkciót vállaljanak, szerinte ez kivételes eset, ez s kisebb rósz. Jutáiéban a vezető elvtársak fizetése éa az üzem átlag fizetése között 2- 3oo Ft. különbség van. Vidolovits eivtárs : személyzeti munkáról beszél, elmondja, hogy az ő vál- 1 ai a t ukhoz ‘ j ö 11 \i 1 Igaz gat ó* , főkönyvelő, osztályvezetők a felsőbb szervektől, első tevékenységük nagy átalakítást végeztek, szerveztek. Eleinte a pártszervezet támogatta, idővel észrevették, hogy a. szakemberek párttafok ki lesznek cserélve. Ev elején felhívták erre az igazgató figyelmét, ogy fejezze be az átszervezést. Személyzeti osztály , pártszervezet foglalkozik a káderekkel, a gazdasági vezetők elhanyagolják a politikai munká lehet, hogy az az ólképzeiésíik, nogy eZ a pártszervezet feladata. Tanulás kérdéséről beszél, vállalatnak van 125 vezető funkcionáriusa, 37 káderanyag van mint tartalék 1951 óta, ezek közül nem tudtak kiemelni, mei mindig a minisztérium mást helyez oda. 1951 óta ő az utolsó ember akit ki emeltek. Ö letette az érettségit, 3» majd 5 hónapos pártiskolát végzett. Jelentkezett Beik r iskolára és kerei hiányában nem vették fel. Nem jó s helyzet a pártszervezet vezetősége, főkönyvelő és maga személye között. Megoiráltól: a főkönyvelőt taggyűlésen is, ho^ óllénüdan cseréli az em*bereket, Ő azt állítja, hogy ff pártszervezet hátráltatja a gazdasági műn) ját, A pá rt tagok panas zko dnak nekik.- 5 -6
