Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1954-01-22
r n :jL j ' rá, * \- ^A_j£outrek alátámasztására szóig Íjon példaként kerületünk ogyik lcg——nagyobb üzemánok a Hungária Vogy.‘.müveknek fogyclcmsártő osotei. Mig az áv olső felében az igazolatlan hiányzások következtében a kiesett műszakok száma 12-38 között volt havonta, sőt julius hónapban ötre csökkent lo, addig az áv második felében pl; szeptemberben már 59, októberben 73, novemberbon 51 és doccmbcrbon 58 műszak volt. összegozvo tehát az uj kormányprogram olőtti nyolc hónapon keresztül az igazolatlan mulasztások miatt kiesett műszakok száma 142 volt, majd az uj kormányprogramot követő négy hónap alatt 245. A f ontebb fölsorolt tények a gazdasági munkában gyakran kapkodást, oz igazolatlanul távollévő dolgozók ötlotszorü pótlása 03 nem utolsó sorban a hóvógi hajrámunkát eredményezte. Ott pedig ahol gépmunkáról van szó ós igazolatlan távolmaradás nélkül is’szakmunkás hiány állt fenn, mint pl: a Fémáru és Szorszámgépgyárban, ott az igazolatlan távolmaradás egyenlő a gép leállásával, illetve lokcrülhctotlonül előidézheti az egyébként ki örülhető túlórázásokat. Különösön jolontős tapasztalatünk szerint kerülotszorto január hó 0 I, dekád jának igen mc gomolkodctt számú műszak kiesese, amely nemosak" a nagyarányú havazással és az ozzol kapcsolatos közlekedési nehézségükkel magyarázható, hanom összefüggésbe van jónéhány esetben olyan megnyilvánulással is, amikor az előbbi objektív nehézségek mögött tudatos munkakorülás is előfordul, mint pl: a Sertésvágóhidon, ahol a felfutásoknál uj munkásokat alkalmaztak akik 2-*3'napos munka utáh kimaradtak és nőm mentek vissza dolgozni az üzembe.- Kihatással van, az utébbi tényro, hogy a vállalatokhoz kerülő uj munkavállalók nagy részo, mint pl: a Hungária VYmüvoknél, előző munkaholyoi kről önkénye-*, són léptok ki ás ezek azok akik a muhkafegyelem sértósbon élenjárnak.' Általános tapasztalat továbbá az is, hogy az igazolatlan mulasztások’ tulnjomórészt a fizotést követő napon történnok, vagy mint pl: dec.hónapban a kettős ünnep után a munkát az azt követő napokon \ közvotlonül nem vették f ol,. tt- Áz ólolmiszoriparban megszaporodott, a belső fogyasztások mértékű és cgyos fogyasztási cikkok oltulajdonitása. Ilyen pl: 18 osetbon ’ 1 fordult elő a Bp.Csokoládegyárban deo.hónapban, aCukrászati gyárban', ahol a lopások száma állandóan növekedik, valamint a 3udapcsti Szalámigyárban is.. A loloplozott, visszaesések számánál feltohotőon magasabb a lo nem lcplozott osetek száma, Ezok a felsorolt tények a munkafegyelem kérdésével szorosan eb szofügghok és az ellenük folytatott harcnak 1 galább olyan súlyt kell adni, mint az igazolatlan mulasztásoknak és késésoknak. Olyan t apa;ztalatunk is van, hogy az utóbbi időbon mo gnövekodatt az úgynevezett "igazolt” mulasztások száma. Ez a tény arra ongod következtetni, hogy gazdasági vezetőink egy része nemcsak hogy nem lép fel az igazolatlan mulasztásokkal szemben., hanem a fogyolemsáxtésoit legalizálja utólagos igazolással, mely pont az ellenhez ő‘ hatáá't vált jaki,. Ez tapasztalható a Szomüvogíoncsogy árban és a Tésztagyárban is. »/ J ; . • ", ' : .* . \ '■ * ‘ . ' ■ 3' v* ■ ’ . J ‘ ró,. ]