Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1951-09-06
r~ t i Az esti tagozatot a múlt évben elhanyagoltuk, túlnyomó részt azért, mert nem ¥ volt elég erő* Az egyetem 3 éve alakult, szörnyű oktat óhiánnyal küzd,. Tavaly “ az volt a helyzet, egy tantárgyból 27o diákra Jutott 1 tanszomélyzet. A tanulmányi osztály létszámilag nem tudott ugy megerősödni, ahogy kellett volna.) üzen okok miatt hanyagoltuk el az esti tagozatot. A Párt nagyon komolyan kötelességünkké tette, hogy as esti tagozattal sokkal Jobbad foglalkozzunk, mint eddig. Az egyetem munkatervében központi kérdést foglal el, hogy az estit ta ozatot meg kell Javítani. A tanulmányi osztály is meg fog erősödni, a tan© személyzet is bizonyos mértékben megerősödik, igy remélem, hogy az esti tago-i zattai sokkal jobban tudunk az iáén foglalkozni# s Így gazdasági vezetőink el( tudják sajátítani ast a tudást, melyet & Kongresszus részükre előirt. Ebben a kérdésben volna egy kérésünk. Az esti tagozat munkája megjavításának egyik . súlyponti kérdése az, hogy a vállalatok és a vállalatok pártszervezetei, ugy,) mint, ahogy a Szovjet unióban ozolraáa, komolyan foglalkozzanak azokkal az emberekkel, akiket az esti egyetemre küldtek hallgatónak.* Ez nálunk nem történik meg. A szovjet vállalatok é? azok alap szervezeté, egyenként foglalkoznak a hallgatókkal. Előveszik, ha lJg, előléptetik, ha.jól végzi az egyetemet. Bizonyos fordulat mutatkozik ezen a téren, mert a Pártközpont ráment, de ennek ellenére kérjük a kerületi Pártbizottságot, hogy a kerülőt! vállalatokat illetően támogassa az egyetemet. El kell mondani, hogy hogyan akarjuk a tanárokat, illetve a tanári alap szerve kot a munkába bevonni. Meg kuli magyarázni a részükről esetleg tapasztálba* tű lebecsülést, mely szerepel a munkatervben. Móré elvtárs téjékoztatást adott fiMög'y az egyetem speciális helyzetben van, hogy túlnyomó ráeze a tanári személyzetnek párttag. Ilyen körülmények között miért nem működik mégis jól a tanári alap szervezet? Azért, mert a tanárok jelentős része olyan eivtárs^ aki egyáltalán nem tartozik az alap szervezethez. Jelentős része párt szervezetileg fiözzánk tartozik, de olyan káderek, akik & .Pártközpont által nyilvántartott, és munkával ellátott emberek. Sokféle elfoglalt.ságnt kapnak, nagyon nehéz őket rábírni arra, hogy a tanári alapszerv munkájában rendszeresen vegyenek r.észt, íüukoiót vállaljanak. Most, hogy az egyetem1 a ,r b^htésó " tanárok helyett kapott főfoglalkozása embereket, nagyon jelentős változást lehet a tanán ri alapszerv munkájában létrehozni, mert lehet dolgoztetni ezeket az elvtár- SEfcat. A munkába való bevonással nem ott van a probléma, Jhogy nem tudunk nékik munkát adni, hiszem a tanári alap szer vezetnek rengeteg kötelessége volna az" oktatási munka megjavításában. Iiem ott van a kérdés, hogy hol a munka, amit adni }ehet, hanem legyenek olyan emberek, akik ezt a munkát el tudják végezni.) Tehát megvan "a'z eitóíeltűtélé annak, hpgy a tanári alapszerv komoly munkát végezzen ée akkor kiosit az a félvállról kezelése az alapszervnek ie meg fog szűnni. 0mi a tanárok poli tik&i tfty.ábbképzieét illeti. Az oktatáui rész ugy néz ki, hogy az.^összes tanár ok,_.©répártonltt - / 9* pártonklvüli van / oktatás*; ha be kap eeo lódnak. Van az oktatásnak még egy formája, havi előadások és azok felületes feldolgozása, melyet a Pártközpont a pártonkivüli tanárok számára szabott meg. Világos, hogy van a tanárok pol lt aki nevelésének még égi' másik része is, raely szorosan kapcsolódik a tanári alapszerv működéséhez. A tanárok ált.a iában .politikailag fejlett jmb erejű Egmiakkor- nanL egynél, van sgy~~jeÍlT ’ 1 annak, hogy. a párt szervezeti napi munkátclel szakad, éppen azéxt,_.JiQgy_ő.t a Küzpontveazii el * Nagy oh lényeges kérdés vélemény ea szerint, hogy ml ennek aa irányzatnak végetvjsstink ps 6 tanári alapszerv mindennapi munkájába bekaposol-i Tűk őket. ; . Ami á marxizmus-leninlzmus, orosz-npljr oktatását illeti az egyetemen. Az orosznyelvű oktatásban elért eredmények az ország egyetemei között a legjobbak. Ea nem jelenti azonban azt, hogy ragyogóan ment* Nálunk több órával tanították az orosz-nyelvet, jobb tanári karral rendelkezünk s ennek volt az eredménye. A marxiBta-leninista oktatásnál vizsgaeredményekben tudomásom szerint jól vé| geztünk.az országban 8.-3. helysn voltunk az egyetemek között. Valójában azonban az aroeg-qalT .oktatásnál o&.^amárxista-lenlniflta oktatásnál nagy bajnJc-vannak. Az oroszanyelvnél a múlt évben mégosináltuk, amiről Móré elvtára beszélt. A jobban haladókat kiemeltük, a közepes, gyengébb hallgatókat külön csoportba osztottuk be. Ezt most el fogjuk vetni#Elvlleg sem helyes, másrészt szervezeti megvalósítása nehézségekbe ütközik. Ezt megteheti egy egyetem lo éy múlva, most nem teheti meg. Komoly bajok a marxista-leninista oktatásban vannak. Az jgyetemnetollyjn, tangzéke n.iflgfi* MteziiL_egy.Jtözpont! tanszéfe^ mev*?et, mely iansaék csoportokat tárt fenn Jái-tegy#s egye^ ORSZÁGOS I,FVÉ» ” 1
