Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/6)
1950-05-03
Kommunista pedagógusaink a szivükön viselik köznevelésünk ügyét. Az <5 fela- I datuk, hogy megvitassák a Központi Vezetőség határo atát, megnézzék azt, hogy a saját területükre hogyan, milyen formában kell érvényesíteni a határozatot. A másik Éladatuk, amely az elsővel szorosan összefügg, tudatosítani pedagógus társaik között a határozat jelentőségét, hogy velük együtt m»adéktalanul végre tudják hajtani a határozatot. A Központi Vezetőség határozata rámutat arra a hatalmas útra, amelyet a köznevelés területén, különösen az 1948-49-es tanévben megtettünk: " f határozat bevezetője a következőképen hangzik: "A köznevelés területén ártunk az 1948-49-es tanévre főfeladatként az iskolák tanulói társadalmi összetételének megjavítását tűzte napirendre. Pártunk helyes politikáidnak eredményeként, a tanári és tanítói kar odaadó támoatásával, dolgozó népünk áldozatkészségével sikerült iérni, hogy az 1948-49-es iskolaévben döntőmó- I dón megnövekedett a munkás és dolgozó paraszt származású +©nulók aránya." Az idézet bizonyltja tehát, hogy a főcélkitűzésnek eleget tettünk. Középiskoláink első osztályaiban .jelenleg az összes tanulók 57*7/.a népi szárjnaalsü, kettletünkben 58/7 A határozat azonban a továbbiakban igy szól: "Az elért jelentős eredmények , azonban, nem homály ősi thatják el azt, ho,gjr köznevelésünk Éejlődése lénye^ geBen elmaradt a magyar nópidemokrácia általános fejlődése mökött." Ennek a lemaradásnak nem az az oka, hogy a köznevelés területén a legnehezbb eredményeket elérni, vagy hogy a Párt keveset foglalkzott ezzel a kérdéssel. Hanem az, hogy az ellenség, miután csatátvesztett politikai és gazdasági sikon, a kultúra frontján igyekszik hátbatámadni népidemokráciánkat. Az ellenség nyíltan és burkoltan a V.K.M-et és az ONI-it felhasználva folytatta kártevését. Két évvel ezelőtt, amikor még az iskolák jelentős része megfelelő terültnek bizonjilt a számukra, akkor még nyíltan támadtak. A haro nem most kezdődött, hanem már régen folyik# Az iskolák államosítása hatalmas csapást mért a reakcióra és arra késztette, hogy legális Illetőségeit elvesztve, a rejtett fegyverhez, a szabotázs, rémhírterjesztés, a burzsoá ideológia becsempészése Égyverét használja. Erre a célra igen jónak bizonyult számára fent már megnevezett két 3zerv. Az iskólák szociális söszetételének megjavítása megtörte a burzsoázia műveltségi monopóliumát. Ebbe azonban nem nyugodott bele, minden eszközt felhasznált arra, hogy kiszórtisa a tudási várát megostromló munkás és parasztfiatalokat az iskolákról és az egyetemekről# A Párt és munkáskáderek éberségének hiányossága folytán, kártevésük bizo- I nyoo texíleten* nem kis eredménnyel járt# Bár egyik másik alapszervíink vezetősége# bár egyik másik pedagógusunk nem értett egyet a felsőbb szerek utasításaival és ténykedésével, nem voltak következetesek észrevételeik feltárásában, nem fordultak elég időben segítségért a Párthoz, nem harcoltak a maguk i-razáért. Amit elsősorban kilet volna észrevenniök az elvtársaknak és ellene harcolni, az a lemorzsolódás, amely különösen az általános iskolák 5-ik, a középiskolák első 's az egyetemek első osztályain volt tapaztalahaté, ott ahol a legtöbb munkás és parasztfiatal tanult# Kerültünkbn a középiskolák első osztályaiban 15/ lemorzsolódás tapasztalható. Főjg kp.Ián a ,8%_« az Orosz Intézetnél 11/. az Orvoskaron 52*»-JS_Bö les és zkar on 2o.5/ a lemorzsolódás Hogyan ií'yekeztek elérni, hogy a munkásfiatalok minél többen elhagyják az iskolát? Úgy, hogy az iskolareform lényegét meghamisították. Az iskolareformnak az volt a célja, hogy a tananyagot közelebb hozza az élethez, a termeléshez, hogy a szakoktatást egynranguvá tegye, hogy. a természettudomány tanításával harcoljunk a maradiaág, a babona, a klerikális reakció ellen, hogy men-mutas* 77^_______________________________ >
