Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1950-06-23 / termelő üzemi
r ' f • — — - -----------—_—.— --------------...______ ‘re’ - ^ ■ i f -■ I-5-7 * * / W # De ugyanezt elmondhatjuk a pártépités kérdésénél ott, ahol a nők és az ifjúság bevonása a pártépitésbe, a termelésben a feladatunk. Nehezen értették meg az elvtársaink olyan helyeken, ahol nők voltak túlsúlyban alkalmazásban, hogy a nőket fokozatosan bevonjuk ée az ifjúság bevonásának a kérdése is, még mindig további feladatot jelent részünkre. Igen sokszor haazik el panasz az aktiva hiánnyal kapcsolatosan és azt hiszem, hogy ezen a hiányon is ha nem is véglegesen, de döntő módon javíthat az alapos és jól előkészített taggyűlés. Eljutottunk már odáig, hogy a pártbizalmiakat, reszortfelelősöket, népnevelőket , megválasztunk a taggyűléseken, sőt a leváltást jóváhagyás vég gett a taggyűlés elé terjesszük. Azonban nem jutottunk még el odáig, hogy ezek a leváltások vagy uj aktívák beállítása, megfelelőképpen ki legyen politizálva a taggyűlés keretében. Nem tudatosítjuk kellőképpen, f hogy a párttoegbizatás végrehajtása, egyike a párttagok és tagjelöltek [ azon kötelezettségének, amely meghatározza a pártunkhoz való tartozá-I sukat. I Ezt a kérdést nekünk úgy kell elmélyíteni, hogy érezze és tudja minden | kommunista, hogy ha valamilyen pártmegbizatást hajt végre, ezzel szoro-I ta sabbra fűzi állandó kapcsolatát a Párttal. Az elvtársaink még gyakran I ' hajlamosak arra, hogy valósággal sértve érzik magukat, ha egy könnyebb- ff nek látsz <5 feladattal bízzuk meg őket. Nem látják és nem ismerik fel, hogy az apró hétköznapi feladatok elvégzése biztosítja a nagy feladatok I megoldását. És hogy ez igy van, az a mi hibánk, mert még nem tudtuk kel-. | lően megérteni azt, hogy ha minden kommunista teljesiti a pártmegbiza-I tását és hozzá járul az egész munka megjavításához, akkor a pártszerve-I uet egy harcos, tömöp közösséget alkot, amely sikeresen tud megbirkózni | az előtte álló feladatokkal. I Javasolom az elvtársaknak, hogy a taggj/ülésekre az aktívák leváltását, I vagy beállítását úgy vigyék ki, hogy a vezetőség határozatát is ismertes* I sók és a taggyűlés foglaljon álláspontot a leváltás, vagy beállítás mel-I lett, illetve ellen. I Beszülnünk kell elvtársak a taggyűlések fegyelméről is. A taggyűlések a kommunisták életében egy-egy ünnepnap és ezeknek az ünnepnapoknak a mél-: I tóságát,komolyságát, izzó légkörét, nem ismértékben azzal tudjuk bizto- j I ta sitani, ha jé politikai munkával megteremtjük a tudatos fegyelmet. Még mindig vannak olyan taggyűléseink, ahová az elvtársak elkésve érkeznek, habár meg van a módjuk és a lehetőségük arra, hogy lényegesen előbb ott legyenek. I Vannak taggyűléseink, ahol a taggyűlés befejezte élőt#, sőt közvetlen I a titkári referátum után fogja magát a tagságnak egy része és eltávoz!^, I Itt nem egy esetben arra hivatkoznak, hogy 2-3 óra múlva menne csak a vonata, vagy a helyérdeküje és ezért történik meg, hogy az^elvtársak I elmennek. En azt hiszem, hogy ez a meghatározás lekicsinylése a taggyülé J nek és igpn liberális kezelése a pártfegyelemnek. Vajon az ilyenelvtársak, ha az osztályharcot a lakhelyüktől több száz kilóméterre kellene megvívniuk, ha az impeiializmus elleni küzdelem nyi] összecsapásban jelentkezne, akkor is azt mondanák-e este 8. órakor, hogy I most hagyjuk, abba az egészet, mert megy a vonatom. í Lenin és Sztálin elvtá rs, a bolsevizmus megszületése óta arra tanitja j a Pártot, hogy használja fel a birálat és önbirálat fegyverét sorainak [ megszilárdítására, a munkásosztálynak és valamennyi dolgozónak a Párt zászlaja körül való tömörítésére. A Központi Vezetőség február 10-i haté | rozata óta nálunk is, komoly fordulat történt, ezen a téren. A Pártunk tagsága és az alapsze rveink vezetői mindinkább felismerték és a gyakorlatban mindinkább és mindjobban alkalmazzák a birálat, önbirálat fegj j vérét. És ma már igen kevés azoknak a pártszervezeteinknek a száma, jj ahol ne szívlelték Volna meg Rákosi elvtárs útmutatását, : eKvikamáBií tó me®mutatik02ik az a vesz<“y. kampányszerűen kezelik egyiK másik alapszervünkben a kérdést. ^
