Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1950-05-19 / üzemi

-11-\ -y, it fi ' a munkás és dolgozd paraszt származású tanulók aránya. Két számmal szeretném bizonyítani országos viszonylatban és, hogy kerü­letünkben is elgetet tettünk a főcélkitüzésnek. Középiskoláink első osz­tályaiban jelenleg az összes tanulók 57.7$-a népi származású, kerületi viszonylatban 58$ a népi származású. Az iskolák szociális Összetételének megjavítása megtörtént, a b urzsoá­­tia műveltségi monopóliumát. Ebbe azonban nem nyugodott bele, minden esz­közt felhasznált arra, hogy kiszorítsa a tudás várát megostromló munkás és paraszt fiatalokat az iskolákról és az egyetemkről. A Párt és munkáskáderek éberségének hiányossága folytán, kártevésük bizonyo: ^ területen nem $is. eredményei járt. Amit elsősorban kellett volna észrevenniök az elvtársaknak és ellene har­colni, az a lemorzsolódás, amely különösen az általános iskolák 5-ik, a középiskolák első ás az egyetemek első osztályaink colt tapasztalható, ott ahol a legtöbb munkás és parasztfiatal tanult. Kerületünkben a középiskolák első osztályaiban 15$ lemorzsolódás tapasztal­­/-\ ható. A Szinmüvészeti Főiskolán 28$, a Természettudományi karon 8$, az i Orosz Intézetben 11$, az Orvoskaron 15$, a Bölcsészka ron 20.5$ a lemor­z solódás. ' Hogy igyekeztek elérni, hogy a munkásfiatalok minél többen elhagyják az iskolát? Úgy, hogy az iskolareform lényegét meghamisították. A tanulókat iskola­­reform cimén túlterhelték a tanulással. Olyan tangnyagot állítottak® ösz­­sze, amely megahaladta a tanulók képességeit, elsősorban a munkás és pa­­j rasztfiataloket, akik szakérettségivel kerültek felsőbb iskolákba, vagy akinek a családi körülményei nem tették lehetővé, hogy már előképzett­séggel kerüljenek közép, vagy főiskolára. A tanulás megnehezítése következtében megszaporodott a bukások száma el­sősorban a munkásszármazásu tanulóknál. Kerületünk középiskoláiban 127 megbukott gyerek közül 107 munkás származású. Különösen nagy a bukások száma az ipari szakgimnáziumokban, a 127 megbu­­ré kottból 45 ipari gimnáziumi tanuló. Ezzel megakadályozni igyekszik az el­lenség, hogy a műszaki vonalra fiatal értelmiségi káderek kerüljenek. Be nqm kevésbbé tendenciózus az, hogy aránytalanul magas a 7-ik és 8-lk ál­talános iskolákban a munkásszármazásu tanulók megbukásának-a száma. Kerületünkben 78-an buktak meg a 7-ik és 8-ikos munkásgyerekek. Ezzel el­akarják venni a munkásfiatalok kedvét a tovább tanulástól. Vannak kifeje­zetten buktató osztályok. Ez megnyilvánul nálunk a kerületben is. Ilyen buktató osztályok az általános iskola 5-ik osztálya, a középiskola és az egyetemek első osztályai. Mindenüt ott, ahol a legtöbb a munkásfiatal és ott, ahol válaszút előtt áll a tanuló és a szülő is, hogy érdemes e tovább tanulni, vagy a gyermeket t anitatnl. Ebbe elvtársak mi nem nyugodhatunk bele. Nem engedhetünk egy lépést sem. A kulturforradalom frontján nem hátra, hahem előre kell haladnunk. Be kell bizonyítanunk az.t, hogy a munkásfiatalok tanulmányi színvonala, semmivel sem alacsonyabb, mint a kispolgárok gyermekeié. A Központi Vezetőség határozata egyik legdöntőbb feladatunkká tette, hogy mozgósítsuk tanuló ifjúságunkat, pedagógusainkat és a szülőket a tanul­mányi szinvonal emeléséért folytatott harcra. A kommunisták előtt vilá­gosan kell állnia annak, hogy ezt a harcot, mint eddigi harcaink bármelyik két csak úgy tudjuk győzelemre vinni, ha a pártszervezeteink élére álla­nak ennek a küzdelemnek. Már nem sok idő van hátra, csak egy-két hét. ÉrtssBÓ Érettségiző diákja­ink ma és holnap már ballagnak és hozzá kezdenek az érettségire való ké­szüléshez. _______________________ Áte r ------ ' ' ^ -......—........................... Jm I

Next

/
Thumbnails
Contents