Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)

1950-05-19 / üzemi

— - - 7 —T ~—’ ----------------------------------------—" * " "* "......... " "IM ■■ - TM «• . "Y- fi7 i ül® i ff, ■ " v. tó 'MPPi^ffVBamw0P|mi-4-■ * te 0 Hogy ezek a hibák bekövetkezhettek az üzemben, azokért felelősek elsősor­ban, az üzemek pártvezetőségei és személyében felelős a párttitkár elvtárs. Ezeknek a hibáknak a bekövetkezéséért felelősek a vállalatvezetők azért, mert ha hoztak is fegyelmi Ítéletet ezekkel kapcsolatban, ezek gyengék, 20 forintra büntettek olyan csalét, aki a munkásosztályt nehéz százasok­kal károsította ipeg. Ha eddig megnézzük, miből is állnak! tulajdonképpen a bércsalások, a kö­vetkezőkre osztjatjuk: 1./ Másoknak a munkaidejét is elszámolják, ez főként vonatkozik azokra) akik átképzősökkel dolgoznak és igy jogtalanul magasabb százalékkal veszi fel a bért. 2./ Normacsalási forma, hogy a munkákra pétidők kérnek, méghozzá jogta­lanul és előfordult olyan eset,hogy a legközelebbi esetben, mikor már XBilixdBkai!xEx?iá!i£áaBk bem volt indokolt a pőtidőnek a megadása, akkor is azzal az idővel kérték ki a munkát. 3./ A normacsalás egyik formája, hogy olyan munkát és annyit irnak be, ami$i a valóságban nem végeztek el. 4./ A normaidőda részéről történnek meg helytelen munkaidő kiadások és eb-' 4 ré ben au esetben az elvtársak alaposan nézzék meg annak a személyét. Ezeken a* helyeken, ahol már a felszínre keífcültek a normacsalások, ezt élesen ki kell vinni és tudatni a dolgozókkal. Szigorúan eljárni, fegyel­mi utón is velük. Azokon a helyeken, ahol eddig még neqa-kerültek felszín­re az ilyen esetek, ahol az a vélemény, hogy náluk nincsenek norma lazí­tások, bércsalások, ottan is az elvtársak ellenőrizzék le az utolsó 1-2 hónapnak az adatait. Hogy ezek az üzemekben megtörténhettek, ez az ellenőrzés hiányára vezet­hető vissza, továbbá a munkafegyelem meglazulására és nem utolsó sorban a politikai munka gyengeségére. Sokkal nagyobb éberséget kellett volna tanúsítani, úgy a pártszervezet­nek, mint az üzemi bizottságnak, ezen a t erületen, mert általában isme­rik mindan szakmunkásnak a képesség ét és azt is, hogy ez mellett, hogy viszonylik a munkához és ez mellett milyen százalékot ér el. ^ Fel lehet vetni jogosan, hol voltak ebben az időben a pártvezetőségi ta­gok, a pártbizaslmiak és a népnevelők, továbbá az üze mi bizottság és annak a szervei. Itt mutatkozik meg, hogy az elméletet nem visszük át a >gyakorlatba. Beszélünk arról, hogy a szocializmus építésének elengedhe­­f tetlen feltétele a munka termelékenységének állandó emelése, továbbá az iparunknak állandó fejlesztése. Márpedig iparunkat úgy tudjuk tovább fejl< leszteni, ha a termelékenység és a munkabérek közt jó az arány. Előfordult üzemeinkben, hogy az a norma nem jó, melyet nem lehet egész könnyű szerrel 180-200$-ra teljesíteni. Ezt lehetett tapasztalni a Fo­gaskerékgyárnál. Ahol azért nem mentek át uj gépre dolgozni, mert ott nem érvényesültek a régi normák, ott nem tudtak volna egész könnyű szer­rel 200 esetleg 300$-ot elérni. Gyakori az a je&enség is, hogy üzemeinkben a dolgozók az ellenségüket látják a horma mejállapitóban, akik becsületesen vég zik a munkájukat. Ezeknek a munkáját az elvtársaknak politikailag alá kellctámasztani a jö­vőben. Tapasztalni azt, hogy a normások nem minden esetben biztosak az általaik kiadott időben. Az is eyik oka, hogy amelyik dolgozó nagyobb hanggal köve' teli a pót időt, annak a normások adnak. Ez arra v ezet, hogy a normaidő nem az eddig megállapított tudományos alapon van kiadva, hanem hasraütés­­re. A normások felelőssé kell tenni minden esetben, hogy az általuk kia­dott idő mindenkor megfeleljen az 0MB.által jóváhagyott időnek. A norma és bércsaláselterjedése visszavezethető a munkafegyelem hiányára I' ré 1 ' ..........•...................... —............... - ■ i...,, i , _

Next

/
Thumbnails
Contents