Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.103.a/4)
1950-03-17 / körzeti
. ■ ,------y—n----,--------------------—-------------------------------------------------—-------------—------------—---------«* - 2 -t f r Of iw egyaránt? Azt jelenti, hogy az igy összegyűjtött anyagot, tapasz- 8 tálatokat összehasonlítjuk a mii napi munkánkkal és nem rendszertelenül, hanem meghatározott rendszerben csoportosítjuk, a kérdéseket nem egymástól függetlenül, hanem fejlődésük és mozgásukban egymással szoros kaposolatban kiértékeljük és megkülönbRátétjük a fontosabbat a másodrendűtől. Ha ezt jól elfogjuk ma végezni, a munkánk soráriCiól fmgj|dc ,felhasználni, akkor elérjük azt, hogy a taggyüléseinS^l^kéiÉTmete és eredménye nem holmi mehanikus regisztrálás lesz, hamfcm^llóban a pártmunkánk további emelkedését, további javítását fogja eredményezni. Minél jobban, minél mélyebben átgondoltabban tanulmányozzuk' és hasznosítjuk a tapasztalatot, annál haroképesebbbé válnak alapszerveink, és annál sikeresebben fogjuk megoldani azokat a feladatokat, amelyeket Pártszervezeteinknek a szocializmus épitá-I sének időszakában el kell végezni* Szeretnék foglalkozni először az előkészítés munkájával, amelynek egyik fontos része volt az aktíva értekezletek. Az aktíva értekezletek már felhoztak egy sor hibát, amJeaz alapszerveink munkáját , jellemzeték és arra világítottak rá, hogy az eddigi pártmunkás értekezleteink nem voltak jók és nem szolgálták azt a oélt, hogy az alapszerveink munkájában döntő javulást idézzen elő. -te 4 ta Először történt meg az, hogy a pártmunkások nemcsak mehanlkusan a kiadott feladatokról számoltak be, vagy vitáztak felette, hanem Rákosi elvtárs útmutatása nyomán kritikát gyakoroltak az alapszerv munkája felett Az aktíva értekezlet mér megmutatta azt, hogy a mi elvtársainkbap milyen mélyen gyökeredzik a Pártunk iránti szeretet, a Pártnak a féltése és hogy mennyire a ml hibánk volt az, és mennyire a mi hibánk még ma is az, hogy a feladatok elvégzésére nem tudtunk elegendő kádért mozgósítani, és azt hisszük, hogy minden akkor van jól elvégezve, ha magunk végezzük el. Azt .hiszem elvtársalc, hogy sokan voltunk úgy, mint aki előtt megmutatják az eddig 7 lakat alatt őrzött csodálatos látványosságot és sokan voltunk úgy) akiknek észre kellett venni, hogy előttünk van a mérhetetlen érték, osak meg kell tudnunk tanulni ennek a felhasználását. „ Ezek az aktíva értekezletek már sejtették velünk, hogy a taggyüléta selnk mások lesznek, mint az eddigiek és akik nem fejlődésében nézik a dolgokat, azokat bizony egy néhány meglepetés fogja érni. Ezért javasolom, hogy a taggyűlést megelőző héten a jövőben is, ha lehet tartsunk aktíva értekezletet. Re ha erre nem volna mód vagy lehetőség, akkor pártbizalmi é?t®k®zl*ten beszéljük át a taggyűlés anyagát és az ezzel kapcsolatos feladatokat és ugyanakkor a pártbizalmiak tartsanak osoport értekezletet és ezen az értekezleten 4 is a taggyűlés anyaga legyen a napirendi pont. Nézzük meg elvtársak, hogy nézett ki maga a taggyűlés, hogy érvényesültek a taggyűléseken azok a szempontok, amik a Központi Vezetőség határozata és Rákosi elvtárs beszéde nyomán a taggyűlést kellett, hogy jellemezzék. Megállapíthatjuk, hogy az aktivitás a megjelentek számában is megmutatkozott. Amig az eddigi taggyülósinken általában a tagság 4o és 55$ között jelent meg, ez alkalommal legtöbb helyen 6o-7o$ közöt mozgott. De volt olyan alapszervünk, pl.* a 13-as körzet, ahol 85$ volt a megjelentek száma és csak egyetlen egy volt, amely 4o$ körül mozgott. Ezért javasolom, hogy az elkövetkezendő taggyűlések alkalmával a pártbizalmiak személy szerinti feladata legyen a taggyűlés tudatosítása a hozzá beosztott tagsággal. És a taggyűlés után következd héten referáljon arról, hogy a hozzá beosztott tagok közül hányán és miért nem jelentek meg a taggyűlésen. így elérjük azt, hogy a • |L _ ____ 3 . n __________________________-___________________________________________________________________________________i