Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1955-02-03
m® ^ ^ . ~ > roff s * ^ dik, abbő"kibontakozhat egy széleskörű, erőteljes, valóban mozgalom, ami lenditője a további munkának. Ennek egyik feltétele, ami itt a tervben konkréten le van fektetve. Külön figyelmet érdemel ipárcius 15. kérdése. Azt gondolom, hogy ezt mind nemzeti történelmünk egyik nagy eseményét, bele kell állitani a barátság hónapjának idejábe. Azt a gondolatot kell a propaganda munkába bedolgozni. A mi történelmünknek vannak nagy tanulságai. A nép küzdött a szabadságáért, céljainak megvalósításáért, ezeknek mindenkor megvoltak a külső és belső tényezői. /Rákóczi szabadaágharc, 1848 stb./ Ezek a tényezők különbözők történelmi szempontból is, az eredmény függ attől, hogy ezek a tényezők összehangoltak-e. Mi volt 1945-ben, hogyan ette lehet vé a külső erő, hogy kibontakozzanak azok a belső erők, amik addig nem tudtak kibontakozni. A beszélgetéseken sokkal több dolog jött ki, mint amit vártunk, vigyázzunk, hogy ezek ne vesszenek el, tovább kell venni. Lényegében egyetértek-az előző szakasz értékelésével és a mostani tervvel. Szabó elvtárs: Igen jónak tartom Elekes elvtárs hozzászólását, ilyen , ■ értelemben várunk tőle mindig gegitaéget. Kocsis elvtársnő felvetette, hogy 43 özemben lesznek nőgyülések. Az iránynak a megtalálását nem tartón túl pozitívnek. A jelenlegi szakaszban igen nagy feladatnak tartom a tömegszervezetek részére, hogy ezeket a feladatokat az alapszervezetek szervezzék meg. Azt tartanám fontosnak, hogy ne csak azokon a helyeken, ahol a jól megszervezett szervezetek vannak, s a párt is jól irányitja őket, csinálják ezeket. Ez is helyes, de inkább a lakosság felé forduljunk. Bár már a lakosság ig kezd megmozdulni ós ezt igen pozitívnek tartom, de az üzemben könynyebb a helyzet, de az a nehéz, ami a Párt és a tömegek kapcsolatában jelentkezik, az emberekhez való lejutás. Itt említem azt is, amit a kérséseknél felvetettem, hogy azt kellene elérni, hogy a rendezvényekre szabadon jöhessenek az emberek "az utcáról", ne csak meghívóval hívjunk a rendezvényekre. Igen fontosnak tartom, hogy ebben a szakaszban is mozgassuk a tanácstagokat, ez igen id szerű, ne hogy az legyen, hogy a megválasztás után nem törődünk a munkájukkal. Azt látom, hogy a mi kulturmunkánk nincs kellően kihasználva ezekben a dolgokban. A tervben meg van határozv, hogy lesz egy kultur szemle. Ez .azt jelenti, hogy több kulturcsoport fog egy helyen szerepelni. Ezt ne használjuk igy fel, hanem azt, ami rendelkezésünkre áll, eresz• s zük ki a lakosság közé. A kultúrműsoroknál az a hibánk, hogy szinte nem bírjuk ki, hogy ha ilyen rendezvény van, ahon ne legyen szónoklat. Ezt nem tartom helyesnek. A pártszervezeteknek önálló tervük móg nincs, de lesz. Nincs az előírva, hogy a szervezetek csak akkor kezdhetnek hozzá biíonyos dolgok előkészítéséhez, ha a felsőbb szervtől erre utasítást kapnak. Ez vonatkozik a DISZ-re is március 15-vel kagcaiAatban. Nem értek egyet Barabás elvtársnővel, hogy a munka leszűkült az ágit. prop. isztályta. A mi insturkotraink ha kint jártak a szervezetekben, mindig megnézték ezt a munkát is, s néhány rendezvényen kint is voltak. Varga elvtárs: Egyetértek/ azzal, hogy a kulturrendezvények tartalmán"ak kell elsős'orban kifejezni a mi mondanivalónkat, a kultúra nyelvón tolmácsolni. A kulturrendezvényeken szónoklatok nem igen szoktak lenni. A kulturcsoportokon keresztül le kell vinni a mi vál-eraónyünket a nép közé. Ezt szolgálja a kulturszemle is. Ez kót részből áll. Az alapszer' v ezetekben lent a saját aktíváik szervezik . Nem vetseny, hanem szemle. A kerületi szemle a nagyobb kulturcsoporotok szemléje lesz, ahol a lakosság köréből szélesebb ré-tegek vesznek részt. Arról lehet beszélni T • .. i. . . . _^ ■'_, . - v;:l; "-ró/ro—I
