Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1952-06-26
i '-Y-f ■ Y \ é ré ta ti 2, 1 api rendi Font: Jelentős a kerület üzemeinek anyagatakarékosságárél. fafaj ;’fa % Jelen vannak még: Csirke Elvtárs az Egyem;ruhagyár Párttitkára Vártss elvtárs mint a Termelési osztály munkatársa Gábor elvtárs " » " » Visontai elvtársnő: A viz gálát nyomán le ellenőrizték -e az elvtársak, hogy a*párttitkárok és a vállalatvezetők mennyire ismerik as 1951. decemberi anyagtakarékossági határozatot ós mennyire használják fel munka közben.? Gábor elvtárs: meg kell mondani, hogy a titkár elvtársak és az igazgatolcmközönbösom foglalkoznak az anyagtakarékossággal, de általában a ta' karókosságal. Ka Ezt mutatja részben a tegnapi értekezlet is, amit ezzal kapcsolatban a termelési osztály tartott. A vizsgálat alatt feltettünk kérdéseket a titkár ós az igaZgaté elvtársak felé a határozattal kapcsolatban, s 1-2 kivételével nem ismerik a takarékossági határozatot, tudják, hogy van ilyen határozat, de azt részleteibon nem isemerik konkrétan a sgját területükre vonatkozólag. Kampánytá jellegű volt az anyagtakarékosság a munkájukban. Amikor megjelent a hak tározat, akkor egy ideig napirendi kérdés volt, de utána ellaposodott . Nincs meg az ellenőrzés, ami napirenden tartaná a határozat végrehajtását . Rák elvtárs: A jelentésbő azt látom, hogy az üzemekben nem foglalkoznak rendszeresen és nem törődnek sem a párttitkárok, sem a szakszerVezet, sen a gyárvezető azzal, hogy rendszeresen foglalkozzanak az anyagtakarékosság tervszerűségével. Pl. a Duna cipőgyárban nem alkalmazzák Kuznyocov elvtárs munkamódszerét, nem is ismerik, de azt hiszem a mi kerületi béripari üzemeink sem ismerik. De azt hiszem, hogy ugyanez megvan a vasépiari és faipari üzemekben is. Javaslom, hogy a pártszervezetek és a vállalatvezetők rendszeresen ismertessék a szovjet szakirodalmat, de az itteni tapasztalatokat se hagyják elaludni, hogy végre lehessen hajtani az anyagtakarókos sági 'határozatot. Balogh elvtárs: Az an-yagtakarékossági mozgalom nálunk is kampányszerüfe en megy, mert általában két vonalon visszük*„műszaki vonalon /szén, olaj stb./ ezen a vonalon az üzemfenntartás szép eredményeket ért el. A mászik a vonal a Gazda-mozgalom. Ezt üzemegységenként értékeljük ki. Főleg a nemesacél,és szerszámgyár terén jár jő eredménnyel# A gazdamozgalomma) kapcsolatos megtakarítás 1 személyre eső átlaga 22 Ft a szerszámgyárban, ahol a legmagasabb ffi-ot értük el, mivel ott nemesfémmel dolgoznak. Az üzem fenntartásnál, az építkezések terén nem iskerült még ilyen jé eredményt elérni. A'többi üzemeknél általában ,7-12 Ft az egy személyre eső Ft átlag. A kovács műhelyben több elfekvő anyagot használtak fel , s ezzel is jelentős megtakarítást értek el. Nem tudtuk még elérni, hogy a takarékosságot a népnevelők egyik központi kérdésként kezeljék. Szerdám indítunk el sgy mozgalmat az import anyagokkal való takarékosságra ós ezek kiküszöbölésére, ami szintén nagy megtakaritást jelent. Pl. Ausztriából,hozzuk be a grafitot, amft kox-porból állitanak elő. Eifcel mi is kísérletezhetünk, ezt fel tudjuk használni. Ezt a kezdeményezést megbeszéltük a mérnökökkel, s ebből a kezdeményezésből kiindulva széles mozgósítást lehet elindítani. Megbeszéltük a szakszervezettel, hogy az anyagtakarékosság kérdését feltere szi napirendjébe és agitációt indit ennek érdekében a szovjet tapasztalatok felhasználásával. Az any agtakaflákos sági mozgalom lényegében folyik az üzemben, havonta átlag lo-ll ezer Ft-ot fizetünk ki a jutalmazásra. Vértes elvtárs: Egyik legnagyobb hibája az anyagtakarékosságnak, hogy • ÁO 'mmmmmammmmmmmmmmmmmrnmmmm,m ni-11 ■■■■!■■ ■■I li I II I . " • ■■■■• ■■■■ ------------------———— m 7 3
