Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1951-01-05
f ~ , \:-.00á0*“ . > 2 "róf 9 de a vállalat vezetőség őt a munkájában kellőképpen nem támogat ja,\ aki miután politikailag képzetlen, nem szilárd jellem, elgondolásainak mágvalósitásáért nem harcol. j vwwis.X Ha megvizsgáljuk a munkafegyelem kérdését szeptember el ej étéi öevembter végéig eltelt idő alatt, a mulasztott munkanapoknak a száma '"éHrifeLva^ozaképpen néz ki: szeptemberben: mulasztott munkanapok száma: 4945, eből fiz. szabadság; 12o9 októberben: 4557 " " " 934 novemberben: " " " 4521 " " " 475 Ezek a számszerű adatok is bizonyítjákjugy a Párt mint a gazdasági vezetés számára igen sok tennivaló van. , A vállalat vezetője közvetlen munkatársait nem az előtte álló feladatok meg' oldásának figyelembevételével válogatja meg. Pl. az I-osztáiy vezetője Turosényi főmérnök kizárt párttag, meghunyászkodik, kezdeményezés nincsen benne, s mint ilyen az I-osztály vezetésére nem alkalmas. A vállalatvezető személyére jellemző, hogy a generátorszerkesztési osztály munkáját egyáltalán nem ismeri, mint mondotta, az szinte egy külön céget alkot a gyáron belül és ő eddig ezzel nem tudott foglalkozni. i i ti&udoMkxsxklfeákKsk Az egyéni felelősség, a munkafegyelem hiánya, az ellenséges elemek tevékenységének következménye az autómata gépek, az öntő szekrények gyakori törése, az I-mühélyi nagy öntési selejt százalék,mind azt bizonyltja, hogy a helyi pártszervezeteknek, párttagoknak pártonkivülieknek jÓ felvilágosító munkán keresztül feladatullá kell tenni a meglévő hibák hiányosságok kiküszöbölését. Hogy ezt vígre lehet hajtani,bizonyít ja a jelenlegi párttitkár az öntődnek egyik műszakát az alapszervi párttltkár politikai, gazdasági irányításával megbízta, aki kommunista példát mutatva a selejt százalékot nagy mértékben csökkentette. Ha a termelés és termelékenység alakulását vizsgáljuk,számszerű adatokkal, a következőképp tudjuk alátámasztani: 1 órára eső termelési érték: szeptember: 38.99 Ft október: 41.o2 Ft november: 37.83 Ft loo ft kifizetett munkabérre eső termelési érték: szeptember: 713.- Ft október: 672.83 Ft november: 626.98 Ft "^Átlagos órabér: szeptember: 3.26 Ft október: 3.47 Ft november: 3*54 Ft* Tehát látjuk azt, hogy az egy órára eső termelési értéknél az október havi volt a legmagasabb, osökkenő tendenciát mutat a november havi. Ha a loo ft kifizetett munkabérre eső termelési értéket nézzük, megállapíthatjuk, hogy szintén osökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor ha megnézzük az 1 órára eső átlagos munkabér alakulását, megáll api that ju, hogy az felfelé ivelő irányt mutat. Vagyis Vasöntöde ós Gépgyár viszonylatban is áll Gerő elvtársnak az a megállapítása, hogy a bérek alakulása megelőzi a termelékenység növekedését. Ha a hiba gyökreót keressük, nagymértékben közrejátszik a már felsorolt hibákon kivül a munkaverseny, a sztahanov mozgalom a munkamódszer átadással való foglalkozás hiánya. Pártunknak az a megállapítása, hogy a magyar dolgozók szeretnek dolgozni, hogy a dolgozók viszonya megváltozott a munkához, Vasöntöde és Gépgyári viszonylatban is alkalmazható. Ha számszerű adatokat vizsgáljuk, az egyéni versenyzőkkel kapcsolatban, megállapítható, hogy szeptember hóban 1476 dolgozó közül 583, ugyanakkor novemberben 1557 dolgozó közül 689 dolgozott egyéni versenyben, ami emelkedő tendenoiát mutat ugyan, de a Vasöntöde és Gépgyár adottéógait, körülményeit figyelembe vesszük, ez az emelkedés nem kielégítő. A helyi pártszervezet, a szakszervezet és gazdasági vezetők nem Ismerték még fel a szooialista munkaverseny, a sztahanovrtiozgalom fejlesztésének óriási fontosságát. A pártszervezet nem tudja kellő mértékben, - felvilágosító munka hiányában - mozgósítani ennek a feladatnak az elvégzésére sem a szakszervezetet, sem az üzemek műszaki vezetőit. •A 3/f TJZL'.r 'fa. TM_________TmL--------------------------------------------______ . ' ..... ' .ff / - -
