Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.102.a/3)

1952-04-24

r ’ - - — -JB ,

/\

' / .j, ró

J' .* ■

tste> / '

Magyar Dolgozók Pártja ' Budapest, 1952. április 22.

VII. kér, Szervezete Bp,VIl/l/427.

Az iskolai pártszervezetek munká.1 a»

■ i iui.. -re ti.....................................................

A Budapesti Pártbizottság 1951.-ben határozatot hozott az iskolai pártszervezetek megalakítására, ennek alapján létrehoztunk 16 iskolai alapszervezetet, Ebből 6 általános,

7 M.T.H,

1 Óvónőképző,

1 Szakérettségi kollégium,

1 Mélyépítő Szakiskola,

Két kerüxeti középiskolában a Madách és a Rákóczi gimnáziumban a párt- I csoport megalakítása folyamatban van.

Megvizsgált© az iskolai pártszervezetek munkáját három M.T.H. és ké.t általános iskolában és ennek alapján a következőket állapi*ottuk meg:

Az iskolai pártszervezet munkáján||rmegvizsgálásánál első szempontként azt a segítséget kívánt© felmérni, amit az igazgató, mint az iskola to egyszemélyi felelős vezetője az alapszeritől kap! Ennél a kérdésnél jelentkezett egy alapvetően döntő problémát a pártszervezet és a pártvezetőség, valamint az igazgató kapcsolata. Az igazgató, mint az állami hatóság és a Párt funkcionáriusai között kialakult jéviszonytél függ az alapszerv és az iskola termékeny, eredményes együttműködése. Mivel ennek az együttműködésnek szervezeti formája még nem alakúit ki teljesen, a hatásos segítő, kooperáció iskoláinkban egyelőre személyi folté-telektől függ* Nagymértékben érvényes tehát iskolai pártszervezeteinknél és ozzel_kapcsolatban iskolánknak munkájára-az, amit Révai elvtárs a Magyar népi■demokrácia jellege és fejlődése c. előadásának végén mondott: " Nálunk a gyakorlatban még nem alakult ki és tisztázódott telje- 1 sen az állam és a Párt viszonya: egyrészt gyakori még az állami szervek

nek a Párttól való függetlenedése, másrészt gyakori az állami szervek funkcióinak kisajátítása a Párt által, a Párt vezető és irányité-szerepének összótévosztése-az állami feladatok közvetlen elvégzésével. "

A Párt és az, iskola funkcióinak tisztázatlansága az együttműködés méd/'~N szőreinek és formáinak kialakulat lan volta, néhol hatalmi kérdéssé, pozíció harooá, az iskola tényleges vezetéséért folyó féltékeny csatározásá rontja a párttitkár és az igazgató együttműködését, s igy a.z egyszemélyi folelős vozetés megsegítéséről sző sexe sem lehet.

Ez a helyzet pl0 a Hernád-u. 52. sz, M.T.H.iskolában, ahol a párttitkár éralátogatásai nyomán á testület .ogy részében az a téves nézőt^ alakúit ki, hogy bírálatai ny mán hátrányos helyzetbe kerülnek. Az^igy keletkezett szóbeszéd mogrontotta a jóviszonyt Kelccsónyiné/ párttitkár elvtársnő és Porrazsmai igazgatói elvtárs között. Két részre bontotta a testületet és noha Kelecsényi elvtársnő szerint a felsőbb pártszorvok beavatkozására a legutóbbi időben javult a helyzet. Kelecsényq. elvtársnő szerint az igazgató elvtárs vezető szerepére féltékenyén vigyáz, nem tűr meg maga mellett olyan személyt, aki /irálja munkájáto Ezen keresztül lebecsüli a pártszervezet szerepét es jelentőségét*

Horozsmai igazgató elvtárs szerint viszont januárig taggyűlésen nem tár- . gyalták az iskola vezetésének kérdését, nem birálták az ő munkáját, sőt két hónapig egyáltalán nem volt taggyűlés, csak január hónapban került taggyűlés qIó az iskola vezetésének birálata, addig sok esetben a pártvezetőség az ő megkérdezése nélkül önállóan intézkedett. Dorozsmai elv; társ azonban önkritikát is gyakorolt, belátta, hogy hibát követett el a pártszervezettel való jé kapcsolat megteremtése terén és nekünk is az a véleményünk, hogy Dorozsmai elvtárs túlzásba vitte tekintélyének megévá- j sát, merev volt és szakmai tudását is bántóan érvényesitette.

Yi©____________ a ' i

^ ^ ___' ■ - - •____________________.____

. -..ri-u

,

.................................. " -------