Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.102.a/3)
1950-05-05
mi háromszög hogyan foglalkozik a kérdéssel, a dolgozók Jenr^re¥fctíttek bevonva, párttagjaink, népnevelők, pártbizalmiak hogyan wgááll^tak a kérdéssel. Meg kell nézni az EKA és a többi üzemeknél, - bevezették a darabbérezést - hogy a tapasztalatokat más üzemeTfine^fcfeltudjuk használni. \ / 3 alapvető kérdés van, amiköré csoportositani kell az egész akciót; 1./ Teljesítés szerinti bérezés érvényesüljön. "Egyenlő munkáért, egyenlő bért" alapon. 2./Nemzetgazdasági szempontok érvényesüljenek, szívós tanulással fejleszteni kell üzemeken belül a szaktudást, hogy érvényesüljön az, ha egy fiatal munkás olyan munkát végez mint egy 3o éves szakmunkás kapja meg mg ugyan azt a bért is. 3./ A darabbérezésnél a termelékenységet kell szemelőtt tartani. Tudni kell a vállal átvezet őségnek a kerületi P.B.-nak, hogy hogyan alakul a bá: 1 kifizetés és a termelékenység. Ebből a két számból láthatjuk, hogy hogyaj megy a munka, a politikai munka, mert ennek köszönhető, hogy a termelés termelékenység mindinkább fokozódjon és ne szárnyalja túl a bérkifizetés. Soproni Béla: Ezen az értekezleten szintén ré3ztvett és úgy látja, hogy Péntekelvtárs alaposan ismertette azt. Nagyon lényeges szempontnak tartja és ezt kiemeli, hogy az a dolgozó, aki kilép a gyárból jogait elveszti és az i rt uj munkahelyen másik besorolást kap. Kumár Lajos: 15 vasas üzemben vezették be a darabbérezést és ezek között van az EKA is. A héten történik a második kifizetés a darabbérezés szerint. Tapasztalat azt mutatja, hogy a műhely átlagteljesítménye emelkedett, a dolgozók túlnyomó része örömmel fogadta a darabbérezést, fizetésük emelkedett. Pl. a présmunkáknál 2.1o-ről 2.3o-ra ment fel a dolgozók alap keresete. Szerelési munkáknál felvetődött egy probléma. A szerelési munkálata sokkal magasabb besorolásban voltak , mikor elvégeztek a dolgozók egy munkát 3-4es kategóriába sorolták: be őket. Itt a dolgozóknál volt a probléma, mert azt mondták minek a szakmunkás, ha 3-4-es kategóriába sorolják be. A besorolás úgy történt, hogy először a munka lett besorolva, hányas kategóriába tartozik. Ez a Vállalatvezetőség a Pártszervezet és a dolgozók rt bevonásával történt. A szerszámkészítők, esztergályosoknál még nem fc vezették be a darabbérezést, erre később kerül a sor. A hangulat jó, a dolgozók igazságosnak találják a darabbárezóot, mert könnyen kitudják számítani a munkájuk után járó bért, tudják, hogy hol kell a munkát megfogni. Kiss Pál; Az építőiparon belül is foglalkozunk a darabbérezés kérdésével. Május-15 ig be kell vezetni az építőiparban is a darabbérezést és 4 hétre előre tervet kell készíteni. Munkautalvány alapján dolgoznak, ehhez tervekre van szükségünk. A Tervező Intézetekre vonatkozólag, azokat a munkákat, amiket súlypontként kezelünk akkordba adjuk ki* Egy kis komplikáció van ezen a téren, mert nincsen példa a kidolgozáshoz, hogy egy előző épület mennyibe került. Úgy oldottuk meg ezt a kérdést, hogy a tervezet magát nem adjuk ki akkordba. Az akkordba kiadott terveket határidőhöz szabjuk, hogy menynyi idő alatt kell, vagy tudja a munkát elvégezni. Ha egy munkára 8 napot kap és 6 nap alatt elvégzi, akkor 8 napra járó dijat kapja meg. Az akkord-rendszer kiküszöböli a degressziv bérskálát. A dolgozók jobban örülnek az akkord rendszernek, mert megtudják határozni a munkát. Az építőiparban levő belső munkanélküliséget kell megszüntetni. Mester Albert: A jelentésből, de általában is ismerjük, hogy az igazságos bérezés a termelés egyik fontos kelléke. ^ 0__________________________ —.1.1 >i ■> main .......- 8 -
