Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)

1954-02-04

r • • - ’ k i » Azzal kellen kezdeni, hogy mit tűzött ki az Ágit.JpYQüy %o 11 -gium a művészeti intézmények elé és hova jutottunkéi' a KY. határozatáig és a KV. határozata után. / ' Az anyag legnagyobb része kádermunkával és világ] sekkel foglalkozik. Ez helyes és fontos, de nem J^fer"fel az intézkedés legfontosabb kérdéseit. Hiányos az anyag a kritika önkritika szempontjából. Kritikát kellett volna gyakorolni a felsőbb állami és pártszervek felé is, akik az egyes kérdések nem tisztázása folytán sok problémát adnak a művészeti párt­szervezeteknek, A kritkával kell' élni azért is, mert igy több segitságet tudunk adni a Budapesti Pártbizottságnak. Hosszan foglalkozik azzal, hogy biztosítani kell, hogy művé­szeink a marxista világnézettel megismerkedjenek. Akiknek fel­adata lenne elzárkóztak. Pelveti, hogy a művészetben mutat­kozik meg a marxsita világnézetük, legjobban felmérhető ez az" irodalom vonalán. Elvi problémák tisztázása által felvetődtek éllenséges néze­tek. Ezeket visszászoritani sokkal tübb erőt fog követelni, mint követelt volna az előzetes megoldása. A minisztérium il­letékes főosztályai, ha közérthetőbben foglalkoztak volna ezek­­kel a kérdésekkel- kevesebb probléma maradt volna. Nem hárul­hat egyedül a VI.kér. Pártbizottságra a felelősség, hogy meg­oldják' a problémákat. Foglalkozni kellene az anyagban a kerületi és felsőbb párt­apparátus ilyen természetű szakmai ismeretének a kibővítésé­vel. -Nem foglalkozik az anyag, hegy milyen szovjet tanul­ságokat kellett volna levonni a művészeti intézmények párt­­szervezeteinek munkájában. Nem foglalkozik, mert nincs. Ke­vés az an^ag és ritkán jutunk hozzá. - Nem foglalkozik se anyag a párt és az államnak a viszonyával. A művészeti in­tézményeknél lévő párttagok úgy érzik, hogy háttérbe szőrűink és a pártonkivüliek kerülnek előtérbe, mert az a jelszó, hogy ezeket még meg kell nyerni. - Nem érteit egyet az anyagnát azzal a részével, hogy az anyagi kérdés művészeinknél meg­oldódott. A párt és államvezetés nem fonódhat össze, mert például az Operában/ is az összes szakmai vezetők pártonki­­• vüliek. Helyes lenne, ha kiegészítenénk, hogy a sajtókri­tika hiánya, hogyan terjeszti a kritika nem igénylésének az elvét. Est a segítő erőt nem tudtuk felhasználni. A fel­fele való kritikában és a kerület felé való önkritikában fog­lalkozni kell, hogy a művészeti intézmények felé való fog­lalkozás meglehetősen alkalomszerű. Közelebbi kapcsolat párt­­.és államvezetéssel ezen a téren nincs. Nagy elvtárs beszél e Darvas elvtárs felszólalása is azt a visszhangot, váltotta ki, j a móvészek ebben a magyjelentőségü beszédben nem talál­koztak a rájuk való utalással. Felülről kell fogláLkozni a I a problémákkal és a kormányprogramm óta sem tisztázták a kér­déseket. Pártszerveink mellett az művészeti intézményekben működik egy szakszervezet, amit a Müdósz irányit és a legnagyobb tehetetlenség és bizonytalanság uralkodik munkájukban. ök is hiányolják a segítséget. . A beszámoló nem mutat megoldásokra, hanem a munka eddigi módszeréből adódik. Rozsnyai elvtárs: AKepzőmüvészeti Főiskolán lejátszódott eseményeket három főforrásra lehet visszavezetni. lé/ A Képzőmdévszeti Főiskola, mint függvénye a művészeti életnek. 2./ A kormányprogramm hozta helyes vélemény fel­­szabadulásának, mint árnyoldala a helytelen vélemény elbrn­­jánzásának. 3./ A Képzőművészeti Főiskolában/ a főiskola oktatásbeli módszeréből és a pártszervezet munkájából adódó hiányásság. Nov. 10_én volt egy aktivaértekezlet a főiskolán, ahol fel—

Next

/
Thumbnails
Contents