Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.101.a/3)

1954-01-07

.. 5 -Tohát; a forradalomhoz először is azt koll elérnünk, hogy a munkások többsége / vngy mindenesetre a tudatos, gondolkodó, politikailag aktiv Jtücá

munkások többsége/ teljesen megértse a forradalom szükségességét és kész legyen érte akár halálba menni; másodszor, hegy a kornányz osztályok olyan kormányzati válságot éljenek át, mely a legelmaradottabb {tömegeket is bevonja a politikába, ... a kormányt neggyongiti és r*;-- áxtot lehetővé'teszik hogy a forradalmárok gyorsan negdontsék" /Lenin Müve, i XXV, köt, 222, old. oroszul/

A széles néptönegek nyomora a kizsákmányolás következménye, a termelési viszonyok egyik megnyilvánulása és igy az objektiv föltétel egyik megjelenési formája. A nyomor egymagái igy még nem olégéges ahhoz, hogy forradalom létrejöjjön, különösen pedig a nyomor létezésének ogy— szerű ténye nem biztosítja a forradalmi megmozdulás sikerét, Szukáé-* ges, hogy az objektiv és szubjektív feltétel együtt ne 'aló sülj anak.

^ A nyenor kétségen kivül elősegíti a forradalmat, a forradalmi holyzet .• x kialakulását, mert segítheti a szubjektív feltételnek alakulását is; fogékonnyá teszi a széles tömegeket a tudatosság iránt. Bármennyire elősegíti is azonban a nyomor a forradalom létrejöttét, csak az ös«

'•'Tj szoo feltételek együtt képesek arra, hogyforradalomra vezessenek.

I 1

Az ókori rabszolgalázadások - jól lehet., a rabszolgák nyomora igen nagy volt - nen nevezhetők igazi forradalmaknak, mert rabszolgák nem érték el az egységes osztály-szervezetet, célkitűzéseik nem gyökere*TO tek megfelelő ideológiában. Nevezetesen nen a fennálló osztályviszon nyek megdöntését, kanon C3ak sorsuk enyhítését kívánták.

Hasonlóképen elbuktak a középkor végén és újkor elején fellángolt paraszti orr adóinak. Az olnyonoroclásnak bizonyos mértéken túl váló fokozódása már az érintett réteg donoraiizál°dására vezet. Az ilyen lezüllött réteg a forradalom s z ánág.a" r t é k tel o n. Engels igy a lumpen-proletariátusról a következőket irja;

"Valamennyi osztály lezüllött alakjainak ez a legalja, amely főhadífo szállását a nagyvárosokban üti fel, valamennyi lehetséges szövetséges közül a legrosszabb!„ A% a munkásvezér, aki őzt a csőcseléket gárdaként felhasználja, vagy reá támaszkodik, már ezzel a mozgalom árulójának bizonyul."

y.

Ml a ponlzmus?

A cionizmus filozófiai tanítás, amely os-v „gy elvet fogad el minden lé toitő alapjának. Aa egyetlen'tudomány us nonásta filozófia Marx ós Engels által megalapított dialektikus notcri-uJ^uus. Sztálin elvtára az Jiarchiznus. vagy aze dal izmus" c. .müvében x *'v' és

világosan iauertotto ezt •. motorialista ol.mélot'-t;

"Mi a materialista, olmélc ;?'■

A világban minden völtözne, az életben minden fejlő.ráik. de'hegyan °cgy Vogbe uz a változás és milyen formában történik oz a f ülődésf Tudjuk például, hogy a fc '.d valamikor olvadt izzó tömeg volt, azután fokozatosan lehűlt, azutr i növények és állatok keletkeztek, az állatvilág fejlődését egy bizc íyos fa.jtáju ijajoa megjelánéso követte 6a - -fo. nindozekután megjelent az ember. > ’ "'"jS*’*—u.

1 _ TO_ - ^

r c

t