Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1951-06-01
r-M mmmmsem- 19 - /W* , ' ^ 1 ' tt"'# A Bélyegzőkóazitőm 1., a wzabóknál, az anyagból töbHíftí -hoznak ki os ez,:,el segítik elő az anya;: takarékosságot. - A Röntgennél is anyagnorr.a szükitóeóvel, és a külföldi importáru belföldi. anyaggal való helyetteeitóoóvel 21.000.f őri " tót takar I tottak rr. g. A nyomdaiparban 120.000.- forintot takarítottak meg. á Glóbus nyomdában például kisebb méretű dobozokat készítenek a ez. el érnek el unva. ne takarítást. A Paplrnemü ./várban 13 * 00Ó.- forintot takarítottak cg azzal, hogy a művezetők javaslatára, kezdeménye „énére a selejtes anyagot és a hulladék anyagot felhasználjdk r;áo célokra. Az Ozalid 5 /-kai csökkentette a denaturált szesz felhasználását* A IaAV jegynyomdában 3.000 kartont eltakarítottak arcai, hogy észszerűbben használ.ták ki, & e.::.el a jegyme nyiséget meg tudták növelni. A r/.V vonalon 211*000.- forint v lt megtakarítás Összege. A Műszaknál olyan nődön takarítanak meg, hogy az el..aaznált ^ csavarokixkat felújítják, ezzel a crovar hiány egy részét felszámolják. to A Nyugati /állomásnál az autósok a benzin k lteéget éc az üres futások számát csökkentik, azzal, hogy © garage-ból közvetlen mennek ki a jónkra. Az anyag takar é kon a ág terén az a helyzet nálunk, hegy kevés olyan vállalatunk van, amelyik a megtakarított any? ból meghatározott időn keresztül dolgozni tudna, például egy napot, vagy két napot, ©ért általában az a gyakorlat, hogy vagy a papírral takarékoskodnak, vagy a ragasztóval, vagy megfordítva, de efyszerre a kettővel nem. Erre vonatkozólag az Ozaild-nak volt erre nézve egy nagyon jő javaslata, hogy x segédanyagokkal való takarékossági mozgat at indítottak el, melyet a többi üzemekbe is át fogunk vinni. Az anyagtakarékoseág ©.erén hiányosság, hogy a műszakiakkal ^ nem foglalkozunk eléggé. A müszakiak részére tartott értekezleten az üzemekből kevesen jö:tek el, a p rtvezotő©.ég nem jól mozgósította a műszakiakat. Tehát ezen a téren is van feladatunk, mert a műszakiak segítsége az anyagtakarékosság terén döntő fontosságú. A pro©izálás kófdéee. Ez igen változóan néz ki uz üze ekben. finden üzemben mát ée más a probléma. A MÁS-nál például már ki io fizették az első prémiumok t, ellenben bibék van: ak, mert a dolgozók nem értik és nem tudják, hcy miért kapják a prémiumot. Így 15- 50.- forintig terjedő prémiumokat kaptak. A prémiumokat ugy osszák el, hogy kirxek milyen a családi körülménye, vagy milyen százalékot tud elérni. Tehát a ozociáli bérezés elvét teljesen felrúgják. A százalék emelésnél azt veszik figyelembe, hogy ki hány százalékkal tudja emelni teljesítményét. Te.tát aki idáig is állandóan jó százalékot rt el és csak egy-két százalékkal tu-’ja emelni a teljesítményét az kevesebbet kap, int az aki 80 V-ról 100 /-ra, vqgy 102 y—ra emelte a teljesítményét. Tehát teljesen uj alapokra kell ., ely ezni u MÁV-nál ezt a kérdés t. Más üzemeknél nőm érint nagy rétegű dolgozókat a premizálás, különösön a raktári dolgozókat érinti csak. Itt arra kell venni az ir nyt, hegy tudja a dolgozó, hogy egy kiló bevétel z...tt anya©ért hány fillér rémiumot nan. I I ^ 1 | , I - itiC BBS —■ _ -------------------------------— M*' js. ..
