Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1951-06-01
mmmmrn r ~\- 18 - / u '■ \ '-'V ■' v A II. napi rendi ©ont.„ónt Bajainé elvtúrono szájról! be a terAelúíTm \ és ezen belül 3 pántról: / wU-V/ú' 1./ a kommunista p'láarutatás, 2./ az anyagtakarókot.aág jel nle/i állása, 3./ a premizálás kérdése. Bajain© oivtár snő: Mikor megnéztük a ko© uniót a éldamu Tatás kérdését, megaIXupifcottűk, ©ogy . statisztikusunk rossz számítása folytán töbo mint 10 %-ot tévedtünk, tehát nem 81 %, hanem 94 %—a teljesitette a vállalását a kommunista dolgozóinknak . A fent®aradó hat százalék a következőképen oszlott neg: Áltálé an az Üzemekben egy-kettő es tleg három volt olyan kommunista, aki nem teljesítette a vállalását. As indokok nagyobbik része a szabadság és betegség. ^ A Glóbus nyomdában 18-an nem teljesítették a felajánlásukat. Bnnek egyik oka az volt, hogy hol volt .apir és munka nem volt, hol pedig munka volt, de papir, anyag nen • volt. A Felvonó javító N.V,-ben 8-an nem teljesítetté,, a vállalásukat. Ebből kettő oaabadságon volt, illetve beteg volt, a a másik hat pedig pórtóéból, gépkocsivezetőkből állt. Ez ie mutatja, h gy mennyire helytelen, ha azok tesznek vállalást, akik nem tudnak konkrétumot vállalni. A Vi ianoeállonás szerelőnél a rr.únkaátc sopor tooi tás a végett, a Földkotrónál a szállítókocsik hiánya miatt, a Siemens Röntgenben a színes fémeket kellett összeszedni és átcsoportosítani, továbbá a n m teljesítők között átképzőnek is voltak. Ezek a jellegzetes példák voltak azok, amiértx általában nem teljesítették a vállalásukat. Az anyagtukarit s terén 23 termelő üzemet éo 5 építkezési vállalatot néztünk meg. A 23 üzemben éo az 5 építkezési vállalatnál illetve központnál összesen 2,446.000.- forint megtakarítóéi összeget értek el. Volt például a Vegyiberuházásnál egy 12.000.000.- forintos ujitáe, a Kő és Kavicsnál 500000.- forintos, 860.000.- forintos a Vasszerkezetinél. Tehát a 14.000,000.- ujjitási összeget külö számítottuk. Világos, hogy a vállalatoknak nagy súlyt fektettek az újításokra, ©oly nem osak a fenti összegükből tűnik ki, hanem az üzemekben lévő kisebb észszerüoitéoekből ia. Az Építőiparban jellemző az anyagtakarékoeság az üzemanyaggal . A külföldi anyagok belföldi anya gal való helyettesitósével például az Epületfuvarozónál 26.000.- forintot takarítottak meg. Az Irodáépitőnél 2 napig lolgoztak ;egtakaritott anyagból. Az Épületszigetelőnél például a külföldi gipsz helyett cementes kovát használtak. A Hídépítőknél •„ terv módosításával érik el a inogtakuritást • A Dózsa György főműhely például azért lett élüzem, r. ©rt az anyagtakaré oaaág terén jó eredményeket értek el. U Például a koceibenttartózkodáoi időt 10 nappal csökken-' tették. • —fö— _j 0" ■ ■ ■ A ■: ' 0' 1 ■ W . .U.. Ul .. .. ,__________________
