Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/5)
1956-08-02
í "1 i . 7 >©///© I 9 J egyzőkönyv. L- / I ( t/ / B az 1956.augusztus 2-án megtartott kerületi Pártaktiva ülésén elhangzott hozzászólásokról. Lóké Endre e*t.: Hozzászólásában azzal foglalkozik, hogy a pártegység feTTetele a szocialista demokratizmus fejlesztésének. Hivatkozik a XX.Kongresszus határozataira. Megjegyzi, lo gy voltak határozatok melyeket a gyakorlatban most sem alkalmazunk eléggé. Minden alapszervnek Ügyelni kell arra, hogy a pért fogyatékosságainak birálatét, ne csak valamely pártcsoport elé terjesszék hanem az egész pártegység elé. A fogyatékosságok bírálata feltétlenül szükséges, mert sokat tanulhatunk belőle. Célszerű volna megvalósítani, hogy az ilyen kritika a párt sajtóban nyilvánosságra jöjjön, hogy a nem tisztázott elméleti kérdéseket az elvtársak meg tudják vitatni. Ilyen pl. a vállalatok irányítása, az értéktöbblet egység széleskörű ismertetése. A kerületben, ahol sok a minisztérium és hivatal igen hasznosak volnának ezek a viták. Elmondja, hogy a M.T. határozata alapjón a tervező intézetek munkájának egyszerűsítésére, továbbáaz építőipar sok egyéb problémáinak megoldására az ő alapszervük dolgozott ki javaslatokat, melyek, ügy érzik komoly súllyal birnak, azonban azzal fogadták őket, hogy azokat úgy sem fogják elfogadni, ha esetleg nem helyesek. Ez a nézet nem helyes. Javasolja, hogy hívjon a kerület össze egy aktivét, ahol ezeket a javaslatokat külön megvitassák, mert hiszi, hogy ez munkájukat előbbre fogja vinni. Biró .elvtárs: A kritika és a helyes kritika kérdéséről beszél a beszámolóhoz, hozzászólva. Azok az értekezletek melyeket az elvtársak javasolnak olyan kérdéseket is vessenek fel, melyek mellett a K.V. nem foglalt állást. Az értekezleteken ne hurrogják le az ilyen felszólalókat, ne tekintsék ellenségnek őket.- Mert az a helyes ha a kommunisták gondolkodnak és véleményüket bétfcan megmondják, ez jelenti a lehetőséget, hogy a tömegek rész tvehetnek valóban a vitákban, hozzászólhassanak az országos kér^ désekhez is.- Beszél továbbá arról, hogy pártunk minden intézkedésén meglátszik, hogy taomolyan foglalkozik a törvényesség megerősítésével. Rendszeresen tudatni kell például a bíróságokon elhangzott Ítéletek nyilvánosságra hozatalával a dolgozókat. Íz nagymértékben jó hatással ierine a dolgozók nevelésére, a bűncselekmények csökkentésére. Bár a tájékozottság kérdésében sok eredmény mutatkozik, hiányolja azt, hogy a sajtó egyes dolgokról ami az országban történik nem ir. Ezért van az, hogy az emberek beszélnek a dolgokról,érdeklődnek, 4e pontosan nem tudják mi történt. Ebből helytelen hangulat keletkezik és igy nem tudjuk a közvélemény bizalmát'megnyerni, a éajtó iránt. Pl. utal arra, hogy a párt központi lapja nem közölte annak idején a Petőfi körre vonatkozó határozatát és az emberek nem űudták miről volt szó. Sőt külpolitikai vonatkozásban is helytelen, hogy kerüljük a kényes kérdéseket. A"Szabad Képinek fokozottabb feladata kell, hogy legyen, hogy a lakósság megismerje a történteket. Vonatkozik ez a határozatokra, rendeletek re is, melyek sok esetben nem jelennek meg a sajtóban. Természetesen van államtitok is, melyet nem kell a nyilvánosság elé hozni.- Ugyanez vonatkozik a statieztikára is. /italában, - fejezi be Biró elvtárs - a szocialista demokratizmus kiszélesítés éhez tartozik az is, hoa nép a legnagyobb tájékozottsággal lássa az ország ügyeit.L •" ' 1_J _ '* 1 W — —.—.— . _____
