Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1955-03-22
r . 1 A két osztály közti gazdasági összefogás természetesen szélesebb az árucserénél, a gazdasági összefogásba tartoznak a termelési kapcsolatok is /gépállomás, villanó sit ás, öntözés, stb./ De oz nera változtat azon a tényen, hogy a munkásosztály és a parasztság gazdasági összefogásának alapja az árucsere, másrészt a konzultációs kérdés az árucserére, elsősorban a szabadpiaci árakra terjed ki. A kérdést feltevő helyesen érzékelte tehát, hogy az ellentét az árucserében, az árak kérdésében jelentkezhet elsősorban. Vizsgáljuk mog, milyen jellegű ez az ellentét,. A piacon az eladó éo a vevő közt elkerülhetetlen az alku, a vita, az árak felett. Az0ladó paraszt arra törekszik, hogy minél magasabb .árat kapjon az árujáért, 0 vevő viszont a legalacsonyabb áron igyekszik vásárolni. A kialakuló árat a piaoon lévő kereslet éo kínálat befolyásolja. Holyes gazdaságpolitika mellett azonban az alku és a vita az árak fölött nem vezethet egyik osztály érdekeinek a megsértésére sem. A munkásosztálynak nem érdeke, hogy a dolgozó parasztság rovására növelje gazdasági helyzetét. A szocializmust a munkásosztály egyedül nem tudja, felépíteni, saját anyagi felemelkedését csak a parasztsággal és az összes dolgozókkal való összefogással, azok helyzetét is javítva, tudja elérni. A dolgozó parasztságot sem ösztönzi osztályhelyzote arra, hogy 7 munkásosztály, vagy más dolgozók rovására javítson anyagi helyzetén. A kapitalizmus viszonyai közt lehetővé válik, hogy a piac vak szeszélyei a kereslet és kínálat közötti nagy eltolódások lehetőséget adfcak a spekulációra, egyesek jóval értéken alul vásárolnak, .azután egy kedvező helyzetben jóval érték fölött árusítanak, igy megkárosítják egymást. Ezen túlmenően a kapitalizmusban a spontánul kialakuló árak utói'g szabályozzák a termelést ic, mert a termelők a keresettebb, magasabb '.írat biztositó árukat igyekszenek termelni, A szocializmus viszönyai között - s ez már érvényesül a mi jelenlegi szakaszunkban ic - az állam a gazdaságpolitikával befolyást tud gyakorolni egyrészt a szabadpiaci áralakulásra és igy a parasztság termelését is befolyásolni tudja a népgazdaság szükségleteinek megfelelő irányba, másrészt a szabadpiacon olyan feltételeket igyekszik kialakítani, hogy a kisáru_ termelő ne,; a piaci ügyeskedésben, hanem a termelése fokozásában lássa" ^ jövedelme növelésének alapvető feltételét. Milyennek koll tehát lenni a gazdaságpolitikának, hogy h.lyesen segitse elő a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását és n mezőgazdaság fejlődését. Először is fegyelembe kell vonni a szövetséges parasztságot. A marxizmusloninizmus előírja, hogy n munkásosztálynak a parasztsággal való gazdasági kapcsolatai non vezethetnek a parasztság hátrányára, egyre előnyösebb helyzetet kell teremteniök a parasztság számára, mert csak igy szilárdulhat no£ a szövetség és érhető el a aoz. gazdaság fejleszt író. Az elmúlt gazdasagpolitikánk egyik főhibája az volt, hogy figyelmen kivül hagyta a szövetséges érdekeit, inkább élezte a műnk ás-paraszt szov.tó £ bon az ellentmondásokat, mintsem hogy kiküszöbölte volna azokat. így azután a mezőgazdaság fejlődése is lelassult, őt lemaradt. A gazdasagpolitika eszközei az árucsere befolyásolására az állami árrendszer, az állami készletek, a beadási és adórendszer. Az állam közvetlenül nem határozhatja meg; a zabadpiaci árak't, mert nem helyezheti h tóályon kivül az objektív gazdasági törvényeket, itt például I_________________________________r. I
