Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1955-03-22
r —» I X ‘ vb*, B I-3-az éttéktörvényt, vagyis, hogy az áruk értékükön cserélődnekfoSs a keres- I let-kinálat az érték körül ingaáoztntja az árakat. Dq tnnulmányozva az | értéktörvényt, a gazdaságpolitika eszközeivel befolyást tud gyakorolni j az érvényesülésére és a hatására. Tudja példáül negfölelő álí.arai* készle| tok áruba bocsátásával növelni a ki nál -.tót, ami a szabadpiaci árcookke-I nésben jelentkezik. A helyes, tudományos alapon kidolgozott árrendszer j /állami felvásárlási, begyűjtési árak/ alkalmazásával befolyást tud gyakorolni a termelésre azáltal, hogy azokra a termékekre, melyek termelésének | a fokozása különösen fontos* magasabb felvásárlási árat, kedvezményeket ál-I lapit meg és igy a parasztság a jöv dolmezőség folytán nagyobb mértékben ; fogja termelni* Azáltal megteremti egy későbbi árcsökkenés feltételeit mivel a növekvő termelés növekvő kínálatot is fog jelentei. Befolyást tud gyakorolni az iparcikkek árának a megállapitárával és a megfelelő elosztásával is a mezőgazdasági terméket piaci áraira. Ugyanis, ha a paraszt| ság a szükséges termelési és fogyasztási cikkeket megvásárolhatja, akkor fokozottan igyekszik termékeit a piacon áruba bocsátani és a növekvő ki- i riáiat szintén csökkenti az árakat. A begyűjtési és adórendszer lényegloon értékelvonást jelent, de mivel oz nem a jövedelem, hanem a gazdálkodás feltételei /földterület/ alapján van kivetve,', a termelés fokozására j ösztönöz, mert növekvő termelés esetén viszonylat csökken az írtékelvo-I nási hányad. A növekvő termelés viszont növekvő árutermelést is jelent. j látjuk tehát, hogy az államnak_a piaci árak alakulására gyakorolt befolyá| sa komoly és tudományos munkát 'igényel. Adminisztrativ módszerekkel, mint I például a szabadpiaci árak rendeletileg történő megszabásával eredményt j elérni nem lehet, ez részben hatástalan maradna, másrészt káros követkézj menyeket okozna. A parasztok a rendeletileg alacsonyan megszabott árut nem vinnék piacra, hanem elfogyasztanák és mivel a termelése nem volna jövedelmező számukra, a következő évben már non is termelnék. így a kereslet uagyáértékben megj növekedne, ami spekulációra, fekete piacra vezetne. A fekete piacon az i „„/.rak pedig a törvényesen megszabottnak többszörösére is emelkednének. Ki látná ennek kárát? Elsősorban a vásárlók. Az ilyen módszer gátolná a mo- Ij zőgazdaság fejlesztését, kiélezné az ellentéteket a mun kár osztály ér; a | parasztság között, a munkás-paraszt szövetség lazulására vezetne és csökkentené az egész nép életszinvonalát. A kérdés alaposabb tanulnányozásához javaslom: A ^ropagandista III. évfolyam 11. szárában a munkásosztály és a p .rnszt: ság alapvető érdekeinek azonossá máról éa a köztük lévő ellent'tok jellegéről . I A Közgazdasági üzonle 2. számában a nos •gazdasági áralc képzés 'nek néhány kérdése cimü cikkek elolvasását. ' fMBM ' ' ~--------------------------------- -----------------------I I f/l
