Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1949-10-14
I ttaí“n‘ Foíépiíuk/^ *» -W perspektívát is. Hl | valamit. ' voltak es Ugy mentek el, hogy érezték! ifffi^íaptak ff rabban járnia jöv'b-n^a^’üzímekb^1 0 ki 3Z0:f 8íteni > hogy WTkell gyakho;y munkánkban jól fel tud juk használni.U yl tapasritalatok b'vltsok’ 1 Az alaos^FrviRk';dp rVa^^ ®áyéni foglalkozás volt leginkább elhanyagolva, beszélgetésben tö n 00 értekezleté, továbbá az egyéni ho?rílrínk lelpntáT?0, beszélgetőseken felhívtuk á figyelmét árrá, funkcióhan Jnn u síid közönként arról, hogy a munkáskáderek milyen veznek nlvpn n PM+f33 iTMal°n’ továbbá, hogy milyen pártmunkát veit nú-r+ó * + -a „boz „aló viszonyuk, s törtenik-e egyéni beszélgetős a partszervezet részér "1 velük. A rfndsf'\rtlTpnül beadott jelentősek sablonosán tartalmazták ezeket a szempontokat. Megvizsgáltuk^ Csatornázási- a Vizmüvek, Külforgalmi, Masped, Állami nirdet , Kézműipari,_Nyugdijpénztér, üzemek, illet'lég az üzemekbe helyesett municaskaderek körülményéit, -^zeken a munkahelyeken általános képpé vált, hogy az alapszervek csak igen kis részben foglalkoznak velük, s't, “Tilt pld. a yugdijpenztárban, teljesen elhanyagolják. A Csatornázási müveknél pld. a személyzeti osztályvezet', mint behelyezett munkáskáder a bejárás id'pontjának pontos betartását személyesen ellen'rzi, s világos igy, hogy a fontosabb munkától figyelmét elvonja. Bár eppen szakmai tu- 0 dúsa alapján, igen értékes felderít' munkát végzett, ami nem éppen munkaterüleiehez tartozik, de mutatja azt, hogy foglalkozik az éberséggel, szívügyének tékinti. pld. az önköltségcsökkentést. A munkáskáderek működésére úgy szakmai, mint politikai vonalon igen kévé. panasz érkezik és á talánosea "bán a vállalatoknál sz a hang, hogy feladatukat kell'en elvégzik, megállják a helyüket, igen megelegedeitek velük. Ez a megelégedettség mm abból ered, mert Pártunk politikája velük szemben különösen segitő, hamaMAiiiMMr^a gyakorlati munka eredményeképp jelentkezik. ' ’ , *{ n t x ‘»»** A műszaki értelmiségiek felé való politTkank) áll a leggyengébb talajon. Különcsen az épit'iparnál észlelhet' a műszaki értelmiség ellenes politika, és hallatszanak olyan hangok, pld. az egyik párttitkár reszer'l, hogy "szép-szép, ha a Párt azt mondja, hogy segítsük a műszaki értelmiségiét, de az csak mindig rohadt gazember marad." 0 Jobb a viszonya a műszaki értelmiségnek a kereskedelmi vállalatoknál. xtt részükül’bizonyos fokú kezdeményezte észlelhet'. Fokozni kell felvilágosító munkánkat az alapszervek felé ebben a kérdésben, s gyakran kell nekünk magunknak is beszélni műszaki értelmiségiekkel. Eire később a javaslatoknál majd kitérünk. A káderkonferencia álláspontot szögezett le a pártonkivüliek felé való politizálás kérdésében is. A óvj et unióban, ahol már 30 evvel ezel'tt megdöntötték a burzsoázia hatalmát, csak 6 millió a párttag es 10 millió száámal vannak magas funkcióban pártonkivüliek. Igen sok ertekes, építeni akaró elem van köztük, akikre számítunk es epitoni akarunk. Bizonyiteka ennek, hogy a választásokban es a tervkölcsönje :y ©sben jonehány párt önki vüli is' kivette a részét, méghozzá elég nagy aktivitással. Egynéhány elvtársunk hajlamos arra, hogy a pártönkivülieket háttérbe szorítsa, másodrendű dolgozóként kezelje. Ez viszont súlyos hiba, megöli a kezdeménye zést, s nem akarja elismerni, hogy a termelés emelesenek * is részese akar lenni. Mi munkahelyeinken csekély kivétellel meg sem kezdtük ennek az elméletnek gyakorlatba való átvitelét. Szükséges lenne, hogy eú a követkéz' vállalatveze t'i és személyzeti osztályvezet 'icrtekezleten, u kerdeseket alaposan kidolgozva, kádereink elé vigyük. Helyi kiemeléseket, el'léptetéseket az itoísó 6 hónapban megközelít'lég ötvenet hajtottunk vegre. Ebben a számban nem szerepelnek azok az el'léptetettek, ai<ik alsóbb funk| cioba kerültek, s igy a mi hozzájárulásunkra nem volt szükség, ^ U . ~ ^ --------r T ORSZÁGOS LEVÉLT AH 7
