Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1955-01-07 - 1955-06-17
r T-r4— közvetlen t rmőke■•.révei, ne a piac megkerülésével, hanoi: a piac kihasználásával - a piac utján Iá ár! ja lo a kapitalista elemeket is épit se fel a ezooali ;;a gazdaságot Mit jelent a nép kétoldalú? röviden a köve tkezőképpon lehet jellemezni: ■ nép egyik old la. a kereskedő lem bizonyosmérvü szabadságát jelenti. A másik oldala a szabad-kereskedelem bizony os határőre közötti bizonyos keretekben - mikor az állam szabályzó szerepe a piacokban bifcofljt/tva. van- Tehát a ne hátoldala el-szűr a kereskedő lem bi onyos-mérvü szabadságát jelenti, másrészt az állam szabályzó szerepe a piacokon. Mióta alkalmazzuk a frop-et hazánkban? lón) ,ogéb . a fordulat éve óta. Mik a nép alkalmazásának ogy-ogy saj át os sági hazánkban? Előszűr az uj gazdaságpolitikát a for.ulat évétől kezdve lénye ób -n egészen a 3 éves terv befejezéséig mi szélesebb terület űi alkalmaztuk mint a fo:.U. ebben az időszakában. 2./ A Sz.U-ban az uj gazdaságpolitika a ha cúkoin.iun izmus után és ahhoz képest egy oizonyos mértékű visszavonulást jel.intett. Nálunk ilyen visszavonulás nem volt. 3./ A Sz.U#-bán, ahol a hadikommunizmusban lénye, ébren me j s s '.'.nt a kereskedelem, megszakadt a varos és falu közötti érukapo - olmt, az uj gazdasági politikai központi kérdést a kereskedelem és a kereskedő Imi kapcsolatok megteremtése jellemezte. Nálunk ez nem volt. 4./ Az uj gazdaságpolitikát sokkal kedvezi bi; körűimén.. k között a. kalmaztuk mint a Sz. . Pl. a ordulat éve után kevésbé volt oly an leromlott állapotban népgazdaságunk, mint a Sz.U-ban 1921-ben. Viszonylag fejlett nag, iparral is rendelkeztünk, mint Sz.U. abban az ici b n. .TOonklvül állan 6 tá. lógat fet kantunk a S .U-tól. A negyedik ilyen ,lvi kérdés, amire z ke ego s vél r zt adni, amit több hel/en felvetnek már - igaz, hog* ez nem a kongressz si ap aggal kapor o totós - de szükséges mégis tisztázni. iz puli az, hog-, miért nem kapjuk vissza Erdélyi? Romániától, relőrzör is, még előtte két kérdést ,—. szeretnék felvetni. Először azt, ho# . hol ez nem probléma, ott ne is vessék fel az elvtársak, nehogy mink csináljunk ebből '.Ital nos problémát. A másik az, hogy az ellenség dobta bo őzt .■ kérdést. Li 1. gén erre a helyes magyarázat röviden: %ncs semmi alap arra, hog;, mink visszaköveteljük srd'lyt, Erdély túlnyomórészt Román, ■ ;ász és Német-lakta terület. Csik-megye egyes részein i az, dog* u. g nr lakta torklet, de területileg nem a mag ar határ mellett fekszik, s ha ezt .reövetolnénlre, hogy cs. tolják vissza ezt a részt, akkor c ■. k kit a opitfos -1 lehetne megoldani. Vagyis a ha tár menti szász, rom-én, illő tv német-aj kuakat kitelepítenélc Erdély belső területeib , ugyanok ko:* í m;g:„ arokát hoznánk ezeknek a helyére. De nem is ez a lénye . A ]. nyög az, nogy az Erdély,-.,n lakó - és hangsúlyozom kisebbség en lakó mag. ároknak. - mo van minden politikai, gazdasági és kulturális jogul;, t,lj.:s önkorai n. zot a. Saját magyar nyelven tanit a n. k az iskoő •' ■■ n, uj rág magárul jelenik meg. A másik lényeges dolog po dig. az, hogy 'Romániába. is npikemokrat ikus rondsze • van, nem üldözik, nem n, umjál; el . reisebá i népeket. Tehát oz a válasz, ennyi elég . Az ötödik elvi kér és, amiben még mindig érthetetlen? é van az, hogy a kulákok szerepét lebecsülik, vagyis azt mondják, .ogy a kul ékság már nem osztály, likvidáltuk stb.- i legyen erre t hely s válasz. Látnunk kell, azt, hogy a kulákok szer pót nem sza -ad lob. csülni. kulákok a . égidemokráciánk le gd üllőt több ellenségei, --éra s-ommisitett ük mog még Őket, nem likvidáltuk őket. Bár e y s kulákok a korlátozások kör ot kast ében elvesz-ettek gazdaságaikat ; tb. és ezek kiszorultak, .de túlnyomó rég/, ük | mé fennáll, s le koll szögezni azt, hog* a ku .akfog az oskoaly, igaz, 1 ________ rt_____________
